Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

112 §§-ai értelmében szerkesztett jegyzéke a megtérítés iránt leendő intézkedés végett ide azonnal felterjesztendő. Kelt Budapesten, 1907. évi január hó 26-án. A DI. kir. igazságiigyniiniszternek lí)07. évi február hó 22-én 4.832 1ÍH)7. I. M. szám alatt kelt rendelete, Magyarkerésztur, Vadosfa és Zsebeháza községek törvénykezési átcsatolása tárgyában. A m. kir. minisztérium folyó évi február hó 20. napján tartott ülésében az 1890. évi XXIX. t.-cz. 2. §-a alapján Magyarkerésztur, Vadosfa és Zsebeháza .sopronmegyei községeket, amelyek törvénykezési tekintetben eddig a kapuvári kir. járásbíróság, úgyis mint telekkönyvi hatóság területéhez tartoztak, ugyané községeknek közigazgatási tekintetben a kapuvári járásból a csornai járásba történt átcsatolása után a csornai kir. járásbíróság, úgyis mint telekkönyvi hatóság területéhez csatolta át. FEL5ŐBIRÓ5ÁQI H/1T/ÍROZ/1TOK. 50. A birói gyakorlat szerint, annak az adásvételi vagy más a tulajdon szerzésre alkalmas czimen kötött jogügyletnek hatályát, amelyet mind a két szerződő fél azzal az a szándékkal köt, hogy általa a szerződés tárgya az eladó hitelezőinek már a jogügylet kötésekor fennálló követelései kielégítése alól elvonassék és az eladónak az eme hitelezői kielégítésére szolgálható vagyona nem marad, a hitelezők megtámadhatják és az ilyen ügylet az ilyen hitelezőkkel szemben hatálytalannak bíróilag is kimondandó. (Kir. Kúria 1906. évi márczius hó 1. I. G. 751/1905. sz.) 51. Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy az egyszerű adóstársak mindegyike a fizetésre csak a reá eső rész erejéig kötelezhető és az ellenkező bizonyításáig az a vélelem áll fenn, hogy az egyszerű adóstársakat a követelés egyenlő részekben terheli, egymagában az a körülmény, hogy az adóstársak a nyújtott hitelről váltót állítottak ki, a köztörvényi uton érvényesített követelésre nézve az adóstársak egyetemleges kötelezettségét meg nem állapítja. (Kir. Kúria 1906. márczius 6-án G. 538/1905. sz.) 52. Midőn az 1893 : XIX. t.-cz. 1. és 2. §-a értelmében, a kir. járásbíróság oly összeg iránt bocsát ki fizetési meghagyást, melyben per esetén a községi bíróság illetékes, végrehajtás esetében az idézett törvényezikk 15. §-a értelmében az 1877. XXII. t.-czikkben foglalt végrehajtási szabályok alkalmazandók. (Kir. Kúria 1906. márcz. 30. — 2660. sz. Ü. L. 1906 : 16.) 53. Más megállapodás hiányában a nyugtatvány bélyege rendszerint a nyugtatvány kiállítóját terheli. (Kir. Kúria 1906. april 6. — 109/1904. sz.)