Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

113 -")4. Az által, hogy az adóstársak vagy egyetemleges kötelezettek tartozásukról a hitelezőnek nem fizetésképpen váltót adnak, a közöttük eredetileg keletkezett kötelmi viszony mi változást sem szenved, következésképpen ilyen esetekben a hitelező a kötelezettek ellen követelését akár az eredi kötelmi viszony, akár pedig váltó alapján érvényesítheti. (Kir. Knria felülvizsgálati tanácsa 1906. april 9. — G. 646. sz. Jog. 1906: 17.) 55. Az 1881. évi LX. t.-cz. nem foglal magában oly rendelkezést, mely szerint valamely végrehajtásilag lefoglalt követelés csupán a végrehajtási utón behajtandó összeg erejéig volna behajtható, sőt a 123. és 124. §§-ok helyes értelmezéséből az tűnik ki, hogy ugy a végrehajtató, mint a kirendelt ügygondnok a behajtás jogát megbízásukból folyóan a lefoglalt egész követelésre kiterjedőleg érvényesíthetik. Annál inkább áll pedig ez a jelen esetben, midőn oszthatatlan örökösödési jogigénynek érvényesítéséről van szó. Annálfogva az elsöbiróság végzését a fentebbiek szerint megváltoztatni és a kirendelt ügygondnokot a szóban forgó örökösödési igénynek korlátlan érvényesítésére felhatalmazni kellett. (Kir. Kúria 1906. április 9-én, 1788/906. sz. Ü. L. 1906 : 19.) 56. A magyar folyam és tengerhajózási részvénytársaság magánvállalat, annak alkalmazottjai a fizetésüket nem közpénztárlól veszik fel, ennélfogva ez alkalmazottak fizetésére az 1881 : LX. t.-cz. 84. §-a alapján foglalás nem vezethető, hanem a végrehajtás kiküldött utján foganatosítandó. (Kir. Kúria 1906. április 18-án, 4601. sz.) 57. Igényperekben, amelyeknek czélja a lefoglalt vagyonnak foglalás által felmentése, abban a kérdésben, hogy a lefoglalt vagyon szolgálhasson-e a végrehajtó hitelező követelésének kiegészítésére, az egyes végrehajtatok csupán a saját követeléseik tekintetében külön-külön vannak érdekelve és az ítélet az ez ellen felülvizsgálati kérelemmel nem élő végrehajtató alperesek részéről nem tekinthető a S. E. 139. és 191. §-a értelmében felülvizsgálati kérelemmel megtámadottnak az által, hogy az egyik végrehajtató alperes részéről felülvizsgálati kérelem adatott be. (Kir. Kúria 1906. április 18-án, I. G. 323. sz.) 58. Az ajándékozási jogügylet létrejöttéhez okvetlen szükséges az, hogy a megajándékozni szándékozott személy az ajándékozást kifejezetten elfogadja, amiért is a férj, aki a neki kölcsön adott összegre azt vitatja, hogy az nejének ajándékoztatott, azt is megjelölni tartozik, hogy neje az állítólag részére tett kérdéses ajándékozást hol, mikor és mi módon fogadta el, mert enélkül az ajándékozás ezen kellékének fennforgását sem tette valószínűvé és így az ajándékozás létrejötte egyoldalú főesküvel sem bizonyítható. (Kir. Kúria 1906. április 18. 8,930,904. sz.) 59. Igaz ugyan, hogy valamely dolognak ingó, ingatlan vagy tartozék minősége jogi fogalom és hogy ezt a minőséget az eme jogi fogalmakat meghatározó jogszabályok értelmében kell megbírálni; az sem szenved kétséget, hogy a malom állandó üzemének felszereléséhez tartozó gépek és géprészek a malomnak tartozékai. Ámde a felperes igényelte tárgyakat alperes ingók gyanánt foglalta le és azokat ingók gyanánt árverezték el. Ebből pedig követke-