Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

96 iránt rendelkezzék, ami alá nem vonható a már meghozott, sőt a tlkvben foganatosított végzésnek hatályon kivül helyezése." Magára a feljegyzésre vonatkozólag idézhetem a kir. Kuriának 1902. évi szeptember 18 án 6456. sz. alatt kelt (Ü. L. 1902. 41.) következő határozatát: „A telekkönyvi hatóság által elrendelt és foganatosított perfeljegyzés hatálya harmadik személyekkel szemben mindaddig fennmarad, amíg azt vagy maga a telekkönyvi hatóság meg nem szünteti, vagy amig a feljegyzett per bírósága a felperest keresetével érdemi okból jogérvényesen el nem utasítja. Ebből következik, hogy egymagában véve az a körülmény, hogy a perfeljegyzés nem valamely bejegyzés érvénytelensége vagy megszűnte okából támasztott kitörlés! kereset alapján rendeltetett el, a perfeljegyzés hatályát nem érinti." Ami áll a perfeljegyzésre : annak állania kell minden feljegyzésre, következésképen az általam javasolt szóban levő feljegyzésre is. Ha egyszer ez a feljegyzés jogerős határozat alapján a tlkvbe bejut: akkor meg is lesz annak az a hatálya, amit én attól elvárok ; mert annak hatályát nem érinti egymagában véve az a körülmény, hogy az pusztán csak a feleknek törvényes és érvényes jogügyletről törvényszerűen kiállított okiratba foglalt szabályszerű beleegyezése és engedélye alapján rendeltetett el; mert hiszen a tlkvi rendeletek sehol sem tiltják el a feleket attól, hogy a bejegyzések harmadik fajára, a feljegyzésre is adhassanak engedélyt ugyanolyan joghatállyal, mint a tlkvi bejegyzések két első fajára, a bekebelezésre és előjegyzésre nézve. Ezt pedig véleményem szerint annyival is inkább megtehetik a felek, mert ha egyszer joguk van a szerződő feleknek jogügyletileg — a kir. Kúria 74. számú polgárjogi dötvénye szerint is — az ideiglenités és terhelési tilalomra nézve megegyezni és annak tlkvi feljegyzésére nézve engedélyt adni, akkor ők nincsenek és nem is lehetnek eltiltva attól, hogy más feljegyzésére nézve is, tehát az általam javasoltra nézve is jogügyletileg megegyezzenek és annak tlkvi feljegyzésére nézve is szabályszerű engedélyt adhassanak. Alig merném hinni, hogy ezek után akadjon még valaki, aki kételkednék abban, hogy a javasoltam feljegyzés nem volna alkalmas annak a jogkövetkezménynek (annak a dologi jogi hatálynak) a megteremtésére, amelyet én czikkemben attól elvárok. — De mit ér az — ellenvetheti nekem dr. Nyiri ur — hogy ha perenkivüli uton nem is lehetne többé a jogerősen kieszközölt feljegyzést kitöröltetni, ha egyszer azt a sorrend vagy a köve-