Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1906 / 3. szám
55 A 71. §. szóban forgó rendelkezése és a 120. §. között szoros összefüggés van. Önálló rendeltetése tulajdonképen az utóbbi §-nak van. Áll pedig ez nyilvánvalóan abból, hogy a feleknek könnyebség nyujtassék. Elengedtetik az, hogy a nyilvánkönyvön kivüli szerző előbb nyilvánkönyvi jogot szerezzen, — miáltal egy vagy több kérvényezés munkája és költsége megtakarittatik. A 71. §. tulajdonképen a 120. §. rendelkezéseinek az anyagi jogi alapot adja meg, megfelelő kivételt állapitván meg azon szabály alól, hogy bejegyzésnek csak nyilvánkönyvi előző ellen lehet helye. Ha a 71. §. kivételes szabálya nem léteznék, a 120. §, rendelkezései csonkák volnának és nem állanának összhangban a 71. §-ban kifejezett szabálylyal. Nem is annyira kivételes jellegű a 71. §. tárgyalt rendelkezése, mint inkább magyarázó jellegű. Helyesen ilyen formán kellett volna azt szövegezni: „nem tesz különbséget az, hogy a nyilvánkönyvi előző csak a kért bejegyzéssel kapcsolatosan jegyeztetik be." így az sem hatna zavarólag, ha a „kapcsolatos" bejegyzés helyett „egyidejüleges" bejegyzés emlitetnék, mert minden félreértésnek elejét venné az a körülmény, hogy a nyilvánkönyvön kivüli szerző nyilvánkönyvi előzőként jegyeztetik be. A 120. §. különben a könnyítésben, egyszerűsítésben tovább is megy. A 71. §. alapján csak annyinak lehetne^helye,' hogy B és C közös kérvénynyel (123. §.) élhessenek. A 120. §. a közös kérvényt is feleslegessé teszi, midőn megengedi, hogy C (B meghatalmazottjaként tekintetvén) csak maga kérvényezzen. Sőt azt sem követeli, hogy B javára a tulajdonjog bejegyeztessék, csak azt, hogy B a C javára eszközölt bejegyzésben, mint nyilvánkönyvönkivüli szerző „kijelöltessék". Merő egyszerűsítések ezek. Kérdés már most, hogy a fentebb felhozott példában van-e annak helye, s ha igen, miképen, hogy B-nek nyilvánkönyvön kivüli szerzőkénti megemlitésével C javára a tulajdonjog s X javára a zálogjog bejegyeztessék ? E kérdés eldöntése az előadottak után nem lehet nehéz. Magát a bejegyzést tekintve, mindent megmagyaráztunk azzal, ha C és X között az egyidejülegességet a 165. §. szerint feltün-