Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 3. szám

56 tétjük. Ebből mindenki megértheti, hogy a zálogjog bejegyzése a telekkönyvön kiviili szerzőtől eredő bejegyzési engedélyen alapszik, mert különben a bejegyzés nem lehetne egyidejű X tulajdonjogának bejegyzésével. Technikai akadályok tehát nincsenek. Fel lehetne azonban hozni, hogy zálogjog bejegyzésének csak a telekkönyvi tulajdonos ellen lehet helye, tkvi tulajdonosnak pedig csak azt lehet tekinteni, akinek tulajdonjoga telekkönyvileg bekebelezve vagy előjegyezve van s ez mint nyilvánkönyvi jog még nem szűnt meg. Már pedig B javára nem kebeleztetett be vagy jegyeztetett elő a tulajdonjog. Igen, de nem szabad feledni, hogy ha a 71. §. alkalmaztatnék, akkor B tulajdonjoga bejegyeztetnék. Annak pedig, hogy nem a 71. §., hanem a 120. §. alkalmaztatik, tisztán munkakimélés az oka és alapja, melyből jogsérelem senkire sem háramolhatik. Igaz, hogy maga a 120. §. is, abban az esetben, ha nyilvánkönyvön kívüli szerző engedi a zálogjog bejegyzését, ezt csak az „elzálogitó bejegyzésével" kapcsolatosan mondja kieszközölhetőnek ; ám ennek csak az az oka, hogy a tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésnek, jelesül a nyilvánkönyvön kiviili szerzés telekkönyvi kitüntetésének a C) lapon helye nem lehet, — a B) lapon pedig — minden egyébtől eltekintve — nem képez egyszerűsítést. Ugyanazzal a fáradsággal, melyet a telekkönyvön kiviili átháramlás kitüntetése igényel, a tulajdonjogi bejegyzés is foganatosítható. Az ellenkező felfogás nyilvánvaló igazságtalanságra vezetne, a minek illusztrálásául elég hivatkozni arra, hogy a vételárhátralék zálogjoggali egyidejüleges biztosítására vonatkozó s a 130. §. c) pontja szerint hivatalból is figyelembe veendő kikötés ílluzoriussá válnék pusztán unnak következtében, hogy a nyilvánkönyvön kívüli szerző az ingátlant tovább adja ! Ami a kérvényezési illeti, a fejtegetésemben használt példát tartva szem előtt, — elég ha C egyedül kérelmez. A zálogjog bejegyzése által ugyanis ő kötelezettként (a csak dologi kötelezettség ebből a szempontból egyenlő a személyes kötelezettséggel, — utóbbinak csak telekkönyvön kiviili jelentősége lévén) van érdekelve. Ez különben igen alárendelt jelentőségű kérdés a mi gyakorlatunk mellett, mely az eredeti okiratok csatolása esetében nem követel sajátkezű aláírással ellátott kérvényt.