Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 2. szám - Jelzálogkölcsön átváltoztatása. (Konversio)

33 nem kívánja, a törlési jogot az 1881 : LIX. t. cz. 6. §-ában rendelt bíróság előtt érvényesíthesse. Ugyanígy határozott a kir. Curia 1893. évi szept. 13-án 9175. sz. alatt is. Tárgyaljuk már most a kérdést de lege ferenda (hozandó törvény) szempontjából. A pénzintézeti szakemberek régóta érzik az 1881 : LXX. t. cz. hiányait és szükségesnek tartják annak reformját. A Ma gyavországi pénzintézetek országos szövetségének hivatalos közlönye, a Pénzintézeti Szemle 1905. évben megjelent I. évfolyam 2. 19/20. 21/22. 23-ik és II. évfolyam 1. számában — miután a kérdést a szarvasi hitelbank részvénytársaság igazgatója Nagy László felvetette — többen (dr. Vásárhelyi Jenő, dr. Eeitzer Béla és Boldogh László) hozzá szólottak a konverzió reformjához ; a szövetség titkára dr. Hantos Elemér pedig külön füzetben is megjelent terjedelmesebb tanulmányban tárgyalta a kérdést. Ide vonatkozik dr. Berényi Pál ügyvéd, felső kereskedelmi iskolai tanárnak „A kisbirtokosok hitelviszonyainak rendezése" czim alatt megjelent czikke is. De hozzászólott a konverzió kérdéséhez dr. Bálint Béla is a Magyar Közgazdasági Társaság 1905. évi okt. 19-én tartott felolvasó ülésén „Az uj földtehermentesités kérdéséhez" czim alatt tartott, a „Közgazdasági Szemle" 1905. évi novemberi számából külön kiadásban is megjelent felolvasásában. A fölmerült reformjavaslatokat röviden a következőkben foglalhatjuk össze. 1. Minthogy a jelenleg érvényben levő gyakorlat megtagadja az illetékmentességet, tehát a pénzügyi kedvezményt, mindazon jelzálogilag biztosított követelések átváltoztatásánál, amelyek erejéig a zálogjog nem kötelezvény, hanem pl. biztosítéki okirat alapján kebeleztetett be és ugyanilyen elbánásban részesül a nyilt hitelen alapuló követelések átváltoztatása is : az alkotandó uj konversionális törvényben ki kell mondani, hogy az illetékkedvezmény a régi adósságról kiállított kötelezettségi okirat és hitelezett tőkeösszeg természetére való tekintet nélkül feltétlenül megadassék minden esetben, midőn az uj kölcsön után fizetett kamat és kamattermészetü járulék együttvéve tényleg csekélyebb a régi kölcsön után kikötött kamat és kamattermészetü járulékok összegénél; hogy tehát sem a követelés jogczime, sem a szerződés alakja a kedvezmény igénybevételének akadályul nem szolgálhat.