Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 2. szám - Jelzálogkölcsön átváltoztatása. (Konversio)

23 nak összegét éppen eléri, de az uj kölcsön kamatlába kisebb a réginél. (Pénzügyi bir. 2593—1893.) A törvény teremtette helyzet visszássága azonban igazán csak ott szembetűnő, ahol zálogleveles kölcsönökről van szó. Itt előfordul nagyon gyakran az az eset, hogy a záloglevélkibocsátó az alapul szolgáló kölcsönről kiállított adóslevélbe a záloglevél kamatát köti ki kamatlábul, az ezen összeget meghaladó tőkehasználati dijat pedig járuléknak tünteti fel. A törvényhez ragaszkadó gyakorlat már most kamatlábnak nem azt tekinti, amelyet az adós tényleg fizet, hanem azt, amely a záloglevélben szerepel, amelyet az illető intézet a záloglevél birtokosának fizet. Ilyfqrmán ki van zárva, hogy pl. 4°/o-os záloglevelekben adott kölcsön ugyanily típusú, de jóval olcsóbb kölcsönre átváltoztassák. A mondottakból kiderül, hogy a törvény azon határozmánya, mely a konverzió megejtése szempontjából kamat és kamattermészetü járulékok közt különböztet, helytelen, mert egyfelől a régi drágább kölcsönnek olcsóbbra való átváltoztatását akadályozza, másfelől tért enged oly illetékmentes konverzióknak, amelyeknél az uj kölcsönök semmivel sem olcsóbbak a régieknél. (Dr. Hantos Elemér idézett tanulmánya.) Ezek szerint megtörténhetik, hogy megkapjuk a telekkönyvi kedvezményt, de nem kapjuk meg a pénzügyit. Ilyesminek azonban nem volna szabad előfordulnia. Ez azért van — mondják — mert nincs meg a kellő összhang törvények és rendeletek között, Való igaz, hogy az 1881. évi LXX. t. cz. és az ennek végrehajtása tárgyában 85939/1881. szám alatt kiadott pénzügyminiszteri rendelet nincs teljes összhangzásban a később 1886. évben keletkezett XXIX. t. cz. 76. §-ának 6) pontjában kifejezett fölhatalmazással és az ennek végrehajtása tárgyában 1888. évi márczius hó 5-ikén kelt igazságügyminiszteri körrendelet I. 1. és 2. §-aiban foglalt rendelkezésekkel, valamint hogy az utóbb emiitett törvényhely sincs teljes összhangban az annak alapján kiadott rendelettel. De hát mi következik abból, ha egy későbbi törvény nem egyezik meg a korábbi törvénynyel vagy annak bármely rendelkezésével ? Az-e, hogy kövessük a régit is, meg az azzal ellenkező ujat is? vagy pedig az, hogy a régit csak annyiban követhetjük, amennyiben azzal az uj nem ellenkezik. Jogelv, hogy lex posterior derogat priori (az uj törvény lerontja a régit).