Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 1. szám

14 A vidéki hitelszövetkezetek által megkötött kölcsönöknek az országos központi hitelszövetkezet javára való engedményezésének és átkebelezésének bélyeg- és illetékmentességét az emiitett törvény 47. §. f) pontja, a „Kisbirtokosok országos földhitelintézete" javára való átruházásnak és átkebelezésnek bélyeg- és illetékmentességét pedig az 1895. évi L. t.-cz. 2. §-a állapítja meg. Végül kijelenti, hogy ezen új minőségű kölcsönművelet előkészítése czéljából szükséges kataszteri birtokiv-másolatok és telekkönyvi kivonatok bélyegmentessége tekintetében az 1899. évi Pénzügyi Közlöny .'54. számában közzétett 103.150/1899. és az ugyanazon évi Pénzügyi Közlöny 4. számának „Függelékéében közzétett 87.255/1898. számú körrendeletekben foglaltak az irányadók. Amidőn ezeket a telekkönyvi hatóságok tudomására hozom, egyúttal a m. kir. pénzügyminiszter úr megkeresésére figyelmeztetem a telekkönyvi hatóságokat, hogy a fentiekben körülirt uj minőségű kölcsönök engedélyezéséhez szükséges telekkönyvi kivonatok is bélyegmentesen állitandók ki, illetve hogy azokra nézve is az 1899. évi október hó 25-én 61.543. (Igazs. Közi. VIII. évf. 11. sz.), 1900. évi márczius hó 19-én 13.984. (Igazs. Közi. IX. évf. 4. sz.j, továbbá az 1900. évi június hó 5-c.i 34.639. (Igazs. Közi. IX. évf. 6. sz.), végül az 1903. évi június hó 12-én 18.970. (Igazs. Közi. XIL évf. 6. sz.) kiadott rendeletekben, illetve közleményekben foglalt szabályok irányadók. FEL5ŐB1RÓ5ÁQI HATÁROZATOK. Téves a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, mintha az ingatlan birtokosa a beszedett gyümölcsök tulajdonjogát a földtől való elválasztás pillanatában megszerezvén, a tulajdonosnak, ki az ingatlant használni lett volna jogosítva, csak az a joga maradna fenn, hogy az esetleges rosszhiszemű birtokostól az elvont hasznokat követelhesse, mivel a jószág puszta kezelője a gyümölcsöt nem a maga részére, hanem a tulajdonos javára állítja elő és a tulajdonos az ekkép előállított gyümölcsöt bárkitől, ki azt jogtalanul visszatartja, természetben visszakövetelni jogosult. (A m. kir. Curial. G. 151 1900. sz. a.) Az 1889 : XXXVIII. t.-cz. 35. §. 6. pontjában foglalt felhatalmazás alapján 1899. deczember 20-án 35,041. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelet 9. §-ában foglalt abból a rendelkezésből, hogy az úrbéresek osztatlan közös tulajdonát képező legelő, erdő vagy nádas számára nyitott telekjegyzőkönyvben, illetve betétben további bejegyzésnek a B. lapon csupán a közös birtokra mint egészre, vagy annak egyes részeire van helye : kétségtelen, hogy az úrbéresek a«; osztatlan közös tulajdonukat képező legelő, erdő és nádas felett a törvény által előirt alakszerűségek megtartása s a felettes hatóság jóváhagyása mellett rendelkezhetnek. (A m. kir. Curia 1900. márczius 30. 1000/900. sz. a.) Bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom ellenére végrehajtásilag bekebelezett zálogjog törlési per utján érvényteleníthető. (Kir. Curia 1900. február 8. — 6133. sz. a.) Minthogy a fél nyilvánkönyvi jogaiban az előjegyzés által is sértve van, az a körülmény, hogy a nyilvánkönyvi jog csak elő van jegyezve, a törlési keresetnek útjában nem áll. Ennek daczára felperest keresetével el kellett utasítani, mert alperes a zálogjogi előjegyzéssel biztosított követelésnek érvényesítése végett az előjegyzés igazolására kitűzött és meghosszabbított határidőben