Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

170 javára kifejezetten eltiltatott, amiből jogszerűen következik az, hogy felperes igazolt igényére való tekintettel az illető takarmány, szalma, tőzeg és trágya, mint önálló ingóság elárverezés czéljából végrehajtás alatt nem hagyhatók. (Kir. Kúria 1901. január 17. — 541/1900. sz. Jog. 1901 : 38.) A vagyonközösség megszüntetése peres felek közös érdekét képezvén, az állandó birói gyakorlat szerint a vagyonközösség megszüntetése iránti perekben mindenik fél a képviseltetésóvel járó költségeket viselni tartozik s a perköltségben az ellenfél csak akkor marasztalható, ha a vagyonközösség megszüntetését alapos ok nélkül ellenezte. (Kir. Kúria 1901. január 17. — 5290. sz. Ü. L. 1901 : 7.) Aki kereskedelmi ügyletek közvetítésével iparszerüleg nem foglalkozik, közvetítési díjra csak kikötés esetén tarthat jogosan igényt. Magában véve a megbízás közvetítési díj kikötése nélkül, ilyen díjkövetelésre a nem kereskedőt még fel nem jogosítja. (Kir. Kúria 1901. január 17. — 2485.) Miutáu a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a telektulajdonost azon kérelmével, hogy — tekintve, miszerint a részleges kisajátítás az üzlettelep használhatóságát állítólag teljesen megszüntetné, az egész telep sajátittassék ki, — elutasította, a kihallgatott szakértők véleménye daczára sem állapitható meg a telektulajdonos javára kártalanítás azon a czimen, hogy a kisajátítás következtében ott az üzlet nem folytatható. (Kir. Kúria 1901. január 17. — 7289. sz. Jog. 1901 : 7.) Habár általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbér összegnek késedelmes fizetése akkor is feljogosítja a haszonbérbe adót a szerződés felbontására, ha ez a fizetési késedelemnek következményeként szerződésileg kikötve nincs, azonban más részről a törvényes gyakorlat által elfogadott jogszabály az is, hogy ha a haszonbérbe adó a fizetési késedelem után az esedékessé vált haszonbért felvette, anélkül, hogy a késedelemből a szerződés megszüntetése iránti jogát kifejezetten fenntartotta volna, erről a jogáról lemondottnak tekintendő. (Kir. Kúria 1901. jan. 15. G. 574/P. 1900. sz.) Az alzálogjog bekebelezése nem a perbíróságnak a végrehajtást rendelő végzésben foglalt megkeresése, hanem csakis a végrehajtást foganatosító bíróság kiküldöttjének megkeresése alapján rendelhető el. (Kir. Kúria 1901. január 18. — 7376. sz. Ü. L. 1901 : 7.) Az, aki a birói árverésen szerezte meg valamely ingatlan tulajdonjogát és annak jogutóda, tulajdonjogának a tkvben föl nem tüntetett korlátozását nem köteles tűrni, hanem a birlalótól az ingatlan kibocsájtását követelheti. (Kir. Kúria 1901. január 22. — G. 520. sz.) A felebbezési eljárás az elsőbirósági eljárásnak folytatása lévén, ingatlan birtoka iránt indított perben nem forog fenn perjogi akadály azon tekintetben, hogy a felebbezési eljárásban oly személyek is perbe vonassanak, akik az elsőbirósági eljárásba be nem idéztettek, de akikkel szemben az ügy csak