Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

171 a többi pertársakkal együtt és egységesen dönthető el (Kir. Kúria 1901. jan. 22. I. G. 520. sz. Jogt, Közi. 1901 : 12.) Az 1880. évi 45. t.-cz. és az erre vonatkozó utasítás szerint a megkezdett arányositási eljárás felfüggesztésének és az arányosítás folytán felmerült valamely vitás kérdés eldöntése végett más bírósághoz való utasításnak helye nincsen, hanem az idézett törvény 27. §-a és az utasítás 79. §-a szerint a tárgyalás alatt felmerült minden vitás kérdés felett lehetőleg egy ítéletben az arányosítás keresztülvitelére hivatott bíróság határoz; ennélfogva a törvény által megállapított bíróságtól való eltérésnek helye nincs. (Kir. Kúria 1901. január 29-én 3278. sz.) Az 1868. évi LIV. t.-cz. 44. §-a szerint, mely az 1881. évi LIX. t.-cz. 6. §-a által hatályon kivül helyezve nincsen, az előjegyzett jog igazolásáról azon telekkönyvi hatóság itél, melynél az előjegyzés történt és e tekintetben nincs különbség tulajdonjogi vagy zálogjogi előjegyzés között, minthogy ilyen esetben a telekkönyvi hatóság egyedül az előjegyzés alapjául szolgáló jogügylet valódisága és fennállása felett dönt. (Kir. Kúria 1901. január 30. 3150. sz.) Ha" a hitelező nem számítja fel kamatkövetelését, hanem minden fenntartás nélkül elfogadja tökéjének kifizetését és nyugtázza azt, ez az eljárása csak vélelmet szül arra nézve, hogy az adós a kamatokat is kiegyenlítette, minek ellenkezőjét azonban a hitelező mindig bizonyíthatja. (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1901. jan. 30. E. 24. sz.) Habár alperes magát ama vagyoni hátrányul jelentkező kárára nézve a felperes által nyújtott biztosítékból kielégítheti, alperes ez által arra a biztosítékra nem szerzett több jogot, mint a mennyi öt ugyanarra annak jogi minőségénél fogva különben is már törvény szerint megillette volna s igy alperes kárára nézve abból a biztosítékból tényleges kielégítést kárigényének és kára összegének felperes részéről egyezségszerü elfogadása vagy bíróilag per utján ítélettel megállapítása előtt nem követelhet, az ilyen megállapítást pedig ama kár iránt netán foganatosított előleges szemle nem pótolja ; az által, hogy a haszonbérleti viszony tényleg netán már megszűnt, a szerződési biztosíték nem veszti el ebbeli természetét, illetve arra a biztosítékra alperes haszonbérbeadó a már létezőnél több, vagy más jogot nem igényelhet. (Kir. Kúria 1901. jan. 30. G. 579,900. sz.) Végrehajtási igényperekben a másodbiróság ítélete ellen csakis az a fél élhet további jogorvoslattal, kinek hátrányára a másodbiróság az elsöbiróság ítéletét megváltoztatta. (Kir. Kúria 1901. január 31. I. G. 580. 1900.) Az a kérdés, hogy létrejött-e vagyis jogilag keletkezett-e valamely szerszödés (megállapodás), jogkérdést képez és eme jogkérdés körül ténykérdést az képez, hogy a felek tettek-e oly nyilatkozatokat, amelyek az anyagi jogszabályok szerint szerződést létesíteni alkalmasak. (Kir. Kúria 1901. január 31. I. G. 581. sz.)