Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

169 zárlat elredelése és foganatosítása azonban mint birói cselekmény nem a haszonbérbeadónak ténye, azért tehát az ö kártérítési kötelezettsége csak akkor állapitható meg, ha annak előidézésében vagy feloldásának kieszközlése körül hiba vagy mulasztás terheli (Kir. Kúria 1901. január 8. — 3809,900. sz. Jogt. Közi. 1901. 11.) A végrehajtási törvény 96. §. szerint az igénypernek csak az lehet tárgya, hogy az igény bebizonyítása esétében az igényelt tárgy a foglalás alól felmentessék, következésképen az a kérdés, hogy a foglalás netán szabálytalanul történt, illetve, hogy a végrehajtási jegyzőkönyvben foglalt tárgy ingók módjára netán lefoglalható nem volt, az igényper tárgyává nem tehető. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a szülök és gyermekek között, bár visszteher mellett, közel az átruházó ellen foganatosított végrehajtást megelőzően létrejött vagyonátruházás esetében a vélelem a mellett van, hogy az átruházó az átruházással a hitelezőinek kijátszását czélozta' és hogy az átruházónak erről a kijátszási szándékáról tudomással birt az, a kire az átruházás történt. Az olyan vagyonátruházás, amely az ügyletben résztvett felek részéről tudatosan az átruházó hitelezői kijátszására irányult szándékkal létesíttetett, az illető hitelezőkkel szemben hatálylyal nem bir. (Kir. Kúria 1901. január 10. G. 526. sz.) A végrehajtató érdekében folyamatba tett per költségének viselése nem az ügygondnok, hanem a végrehajtató terhére esik. (Kir. Kúria 1901. jan. 10. 5,776/900.) Való ugyan, hogy ha és a mennyiben a haszonbérlőnek a haszonbérlemény nem a szerződésnek megfelelő terjedelemben adatik át, ugy a haszonbérlő a haszonbér összegének aránylagos leszállítására nyer követelési jogot, mind a mellett eme leszállítás csak akkor érvényesíthető, ha a perben az e címen támasztott követelés kellőleg felszámittatott és követelésbe vététett. Habár általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbér-összegnek késedelmes fizetése akkor is feljogosítja a haszonbérbe adót a szerződés felbontására, ha ez a fizetési késedelemnek követkézményeként szzrzödésileg kikötve niucs, azonban másrészről az érvényes gyakorlat által elfogadott jogzsabály az is. hogy ha a haszonbérbe adó a fizetési késedelem után az esedékessé vált haszonbért felvette, a nélkül, hogy a késedelemből a szerződés megszüntetése iránti jogát kifejezetten fentartotta volna, erről a jogáról lemondottnak tekintendő. (Kir. Kúria 1901. január 15. — 474. sz.) A lefoglalt ingónak a foglalás alól felmentésére irányuló igény sikeresen állapitható nem csak tulajdonjogra, hanem minden olyan jogra is, amely anyagi tartalmánál fogva alkalmas annak meggátlására, hogy az az ingó végrehajtási árverés alá bocsáttassék; már pedig állandóan követett birói gyakorlat az. hogy a végrehajtást szeuvedö birtoklásában levő tárgyakra vezetett foglalás nem bir hatálylyal az olyan harmadik személylyel szemben, aki kimutatja azt, hogy az ö jogára való tekintettel a lefoglalt tárgyak a végrehajtást szenvedőnek nem állanak szabad rendelkezése alatt; ámde jelenleg végrehajtást szenvedő az illető ingok eladásától vagy a bérleményről való elvitelétől felperes