Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

Í68 vagyon tekintetében csak arra szolgál bizonyítékul, hogy a részben az ezt aláirt felek mily nyilatkozatot tettek. (Kir. Kúria G. 199/1900. sz.) Jogszabály, hogy a haszonbérelt birtokon levő gazdasági termények és felszerelvények az ellenkező bizonyításig a haszonbérlő tulajdonainak tekintendők. (Kir. Kúria 1900. I. G. 283. sz.) , A zálogjog egyetemleges kötelezettséggel terheli mindama jószágtesteket, amelyekre bekebeleztetett; az egyetemleges terhelésből pedig jogilag következik, hogy a hitelező követelését szabad választása szerint bármely terhelt ingatlanból kielégítheti, minélfogva a terhelt rész tulajdonosa, ki azt tehermentesen SKerezte meg, jogelődjétől a tehermentesítést, vagy a tehermentesítés elmulasztása esetén a reá háramolható hátrány elkerülése végett teljes biztosítékot követelhet, tekintet nélkül arra, hogy a hitelező követelésének biztosítására szolgálnak-e még más ingatlanok jelzálogul vagy sem. (Kir. Kúria 1900. decz. 20. G. 510/1900. sz.) Általános elv, hogy valamely szerződésből származó jogok és kötelezettségek, valamint a szerződés teljesítésének megbirálásánál azok a jogszabályok nyernek alkalmazást, melyek az eljáró bíróság területén hatályban vannak. Minthogy pedig a jelen per a budapesti kir. törvényszék előtt indíttatott és ennek illetékessége ellen kifogás nem emeltetett, sőt a kereset alapjául szolgáló szerződés is Budapesten jött létre, a kereseti jog elévülése kérdésében, tekintet nélkül a teljesítés helyére, a nevezett törvényszék területén hatályban levő magyar törvények irányadók. (Kir. Kúria 1900. decz. 28. — 2608. sz Ü. L. 1901 : 7.) Tekintve, hogy az 1981 : LX. t.-cz. 30. § a nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy végrehajtás korlátozása iránt keres 3tnek csak kielégítési végrehajtás esetében van helye, sőt ez a törvény szelleméből sem magyarázható ki, mert ez a törvényszakasz csak a végrehajtási jogról szól, ez pedig mint általános jogi fogalom, mind a biztosítási, mind a kielégítési végrehajtási jogot magában foglalja, ugyanazért biztosítási végrehajtás korlátozása iránt is indítható kereset. (Kir. Kúria 1900. decz. 28. — 5121. sz. Jogt. Közi. 1901 : 20.) Jogosztály, hogy a közös követelést a hitelezötársak egyike is jogosítva birói uton behajtani és az a körülmény, hogy a követelőként fellépő társ a társasági viszonynak megszüntetése után a részesedési arányt vagy a társ meghatalmazását kellőleg nem mutatta ki, csak azt eredményezi, hogy az adós a perben fellépő társ kezéhez való fizetés helyett a követelésnek birói letétbe helyezésére kötelezendő. (Kir. Kúria 1901. január 8. — L G. 534/1900. sz. Jogt. Közi. 1901 : 14.) Abból, hogy a haszonbérbeadó a bárleményt használható állapotban tartani köteles, de a haszonbéri szerződés természetéből is folyik, hogy a haszonbérbeadó, amennyiben a bérlemény háborithatlan használatáért szavatol, a haszonbérlőt a bérlemény használatában harmadik személyek ellen is megvédeni és esetleg — az előfeltételek fenforgása mellett — kártalanítani is tartozik. A