Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

167 E szempontból kiindulva, az általános szabálytól eltérően a magy. kir. Curia 50. számú döntvényében kimondotta, hogy az a jelzálogos hitelező, ki a sorrendi tárgyalásra meg nem idéztetett, vagy a sorrendről nem értesíttetett, nem fosztható meg attól, hogy a sorrendben a törvény rendelete ellenére mellőzött követelését illetőleg a vételárból kielégítést nyert későbbi hitelező ellen rangsorozati minőségét per utján érvényesíthesse ; miből következik, hogy ha valamely anyagi jogsérelem orvoslása a végrehajtási eljárásban, a jogsérelmet szenvedettnek hibáján vagy mulasztásán kivül nem eszközölhető, az illető a per útjától elzárva nincs, annál kevésbbé, mert a végrehajtási eljárásban keletkezett birói határozatokkal tett intézkedések rendszerint nem birnak az ítélt dolog jellegével. Áll ez különösen akkor, mikor a végrehajtási eljárásban az abban egyénéleg, vagyis sem végrehajtató, sem végrehajtást szenvedettként, sem más vagyonjogi érdekkel nem szereplő egyénre rovatik valamely kötelezettség, illetőleg vagyoni felelősség. (Kir. Kúria 1900. decz. 11. — 3,895. sz.) Minthogy a felebbezési bíróság nem találta bizonyítottnak azt, hogy az illető kötelezvényben foglalt kölcsönösszeg leolvastatott és arra nézve a kötelezettség elvállaltatott, hanem tényként azt állapította meg, hogy az illető kötelezvény ellenében felperes csak egy, a saját elfogadói aláírásával ellátott váltót adott, amely váltónak értékét nem a felperes szolgáltatta és amely váltóra felperes fizetést nem tett, az anyagi jog szempontjából helyes, illetve az osztr. polg. tkv. 984. és 1001. §§. rendelkezéseibe nem ütközik a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint felperest keresetével elutasította. (Kir. Kúria 1900. G. 288.) Az írásbeli szerződésben foglalt megállapodások kötelezővé válnak, ha a szerződő felek annak tartalmáról tudomásul birva, bár szóbeli kijelentést elfogadása iránt nem tesznek, a szerződést aláírják, tehát a végleges szerződés aláírását megelőző az a szóbeli megállapodás, mely a szerződés rendelkezéseivel ellenkezik, hatályát vesztette akkor is, ha erre nézve a szerződés aláírásakor szóbeli nyilatkozat nem is történt. (Kir. Kúria 1900. decz. 12. G. 488/900. sz.) Amennyiben valamely, nem a törvény értelmében hozott birói határozat folytán felperes amiatt szenvedett károsodást, hogy az ellen a birói önkéntes árverés keresztülvitelével megbízott árvaszéki ügyész kellő időben jogorvoslattal nem élt, annyiban az ügyészt felelősség terheli és ezt a felelősséget azzal el nem háríthatja magától, hogy ő az árvaszéktöl várta az utasítást az iránt, hogy a telekkönyvi hatóság, mint az árverést foganatosító bíróságnak fentebb jelzett végzése ellen éljen-e jogorvoslattal ? mivel az önkéntes árverés keresztülvitelével az árvaszék által megbízva lévén, ebből az árvaszéki ügyből kifolyóan keletkező sérelmes birói határozatok ellen jogorvoslattal élni nemcsak jogában, de kötelességében állt, anélkül, hogy erre nézve az árvaszék külön utasítását tartozott volna kikérni. (Kir. Kúria 1900. deczember 13. — 2098. sz.) Jogt. Közi. 1901 : 8.) Az arra hivatott közegek által felvett haláleset felvétel csak az abban tanúsított haláleset bizonyítására képez közokiratot, ellenben a hátrahagyott