Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

166 lentése alkotja és így az arról felvett okirat ama szerződésnek csupán bizonyítéka, ennélfogva teljes hitelt érdemlő alakban kiállított okirat mellett sincs kizárva annak lehetősége és bizonyítása, hogy az illető okirat tartalmilag valótlan, illetve nem tartalmazza a feleknek egységesen történt ügyleti akaratkijelentését és hogy más volt a feleknek egységesen történt akaratkijelentése. (Kir. Kúria 1900. szeptember 12. — 278. sz. Jogt. Közi. 1901 : 8.) Jogszabály az, hogy a törvény által előirt kellékekkel ellátott okirat, ha az nem birt annak a kiállító által történt aláírásakor a jelenleg olvasható tartalommal, amennyiben tartalma kitöltve nem volt, teljes bizonyítékul nem szolgál. Jogszabály az, hogy a kitöltetlen űrlap utólagosan kitöltött tartalmának valóságára nézve a bizonyítás kötelezettsége azt terheli, aki arra jogot alapit. A készpénzben, vagy saját nevére szóló értékpapírban a letevő által saját nevében adott óvadék az ellenkezőnek bizonyításáig a letevő tulajdonának tartandó. A csendes üzlettárs által valamely összegnek a vállalathoz adása nem minősíthető kölcsönügyletnek. (Kir. Kúria 1900. szept. 13. — 286,1900. sz. Jogt. Közi. 1901 : 12.) Az 1881: LX. t.-c. 197. §-a nem zárja ki azt, hogy perreutasitás esetében a kereset a sorrendi tárgyalás alkalmával előterjesztett s a perre utasító végzésben a perreutasitás indokául elfogadott jogalaptól különböző, de szintén a követelés megszűntének kimutatását czélzó jogalapra fektettessék. A biztosítéki összeg erejéig nyert zálogjog nem tényleg fennálló, hanem később keletkezhető követelés biztosítására szolgál, következésképp a feleknek kötelmi jogviszonyát nem a biztosítéki okirat, hanem a később keletkező jogügylet szabályozza és a biztosítéki összeg erejéig nyert zálogjog hatálya is a később keletkező, a biztosítéki összeget azonban meg nem haladható követelésre terjed ki. (Kir. Kúria 1900. szeptember 18. — 24/900. sz.) Általánosan elismert jogszabály, hogy a gyógyítási, ápolási és temetési költség a hagyaték terhét képezi és elsősorban abból fedezendő, abban az esetben pedig, mikor az elhalt egyén után vagyon nem marad, a házastársi viszonyból folyik az a kötelezettség, hogy : vagyon nélkül elhalt házastárs gyógyításával, ápolásával és eltemetésével felmerült költséget, a túlélő házastárs viselje. (Budapesti kir. tábla: 1900. szeptember 28. I. G. 166. sz.) A törlési keresetnek a tkvi rendelet 148. és következő szakaszai szerint alapját és feltételét az a körülmény képezi, hogy felperes a megtámadott telekkönyvi bejegyzés által nyilvánkönyvi jogaiban sértve legyen. Minthogy a fél nyilvánkönyvi jogaiban az előjegyzés által is sértve van, az a körülmény, hogy a nyilvánkönyvi jog csak elő van jegyezve, ha az előjegyzett jog érvényesítése s így az előjegyzés igazolása iránt a kereset meg nem indíttatik, a törlési keresetnek útjában nem áll. (Kir. Kúria: 1900. okt. 8. 3,661. sz.) A végrehajtási eljárásban szenvedett jogsérelmek rendszerint a végrehajtási törvényben szabályozott jogorvoslatok utján orvosolhatók. Vannak azonban esetek, mikor az általános szabálynak merev és szigorú alkalmazása a legnagyobb anyagi jogsérelmet vonhatja maga után.