Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

165 vei szemben rendszerint joghatállyal nem bírhat: ez a vélelem azonban nem zárja ki azt, hogy az igénylő rokon a vélelmezett rosszhiszeműségének megdöntésére oly körülményeket bizonyíthasson, melyekből következtetni lehet, hogy az adósnak az ingók megszerzése idejében a hitelező megkárosítására irányulhatott szándékáról tudomása nem volt. (Kir. Kúria 1899. máj. 26. I. G. 118/1899. sz.) Albérleti szerződés akkor keletkezik, ha a bérlő a haszonbérleti szerződés alapján öt megillető jogot további haszonbérbeadás alakjában másnak engedi át, társasági viszony pedig akkor, ha a szerződő felek egy közös cél érdekében kölcsönös vagyonszolgáltatásra kötelezik magukat. Albérleti szerződésből származtatott, a keresetben érvényesített jog nem azonosítható a társas szerződésből származható joggal és igy oly jog felett, melyet a tényállás szerint felperes a S. E. 31. §. korlátai között kifejezett kérelemmel a bíróság eldöntése alá nem bocsájtatott, a felebbezési bíróság nem is határozhatott. (Kir. Kúria 1899. június 12. G. 240/1899. sz.) A megajándékozott az ajándékozónak előbb fennállott és tőle be nem hajtható adósságát az ajándékba kapott vagyon értékéig fizetni tartozik. Az ajándékozás fogalma magában foglalja, hogy az által a megajándékozott vagyona ingyenesen szaporodott. A zálogjogokat magukban bizonyítékul nem lehet elfogadni arra nézve, hogy azokkal egyenlő összegű követelések fenn is állanak. (Kir. Kúria 1899. szept. 14. — 120. sz. Jog. 1899 s 41.) Az 1883 : XXV. t.-cz. 19. §-ának a kamatelévülésre vonatkozó rendelkezése a kir. Kúriának 68. számú polgári döntvénye értelmében csupán a szerződésileg kikötött kamatkövetelésre alkalmazható és igy a késedelmi kamatra sem terjed ki. (Kir. Kúria 1900. január 24. 10014. sz. Jogt. Közi. 1901: 13.) A jogról való lemondás éppen ugy, mint a jogok szerzése vagy elidegenítése, valamint a kötelezettségek vállalása nemcsak kifejezett szavakkal, hanem oly cselekvényekkel is érvényesen nyilvánítható, melyek a lemondási szándék iránt kétséget fenn nem hagynak. A tartásra jogosított az egész életre kiható szövetséget jelentő megnősülése tényével és ezzel külön háztartás alapításával jogilag lemondottnak tekintendő a tartásra kötelezettek háztartásában részére személyes jogként kikötött eltartásról és lakásról és a lemondás által megszűnt joga nem éled fel ama tény által, hogy nejétől különválva él, hacsak megnősülése és külön háztartás alapításakor a személyes jognak minősülő eltartást és lakást a kötelezettek beleegyezésével fenn nem tartotta. (Kir. Kúria 1900. január 30. 1. G. 541/901. sz. Jogt. Közi. 1902 : 9.) Ha az engedményesnek az adóslevél engedmény mellett átadatott, az adós az uj hitelezővel szemben sikeresen nem hivatkozhatik arra, hogy az adóssági viszony csak színleges, kivéve, ha erről az uj hitelező az engedményezés alkalmával tudomással birt. (Kir. Kúria 1900. június 9.1. G. 184/900. sz.) Minthogy a szerződést a feleknek egységesen történt ügyleti akaratkije'