Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

164 augusztus 12-én 4214. I. M. E. sz. a. kiadóit igazságügyminiszteri rendeletnek kiegészítése tárgyában. A kir. ítélőtáblák és a kir. Kúria teljes üléseinek szabályozása tárgj'ában 1891. évi augusztus 12-én 4214. I. M. E. sz, a. kiadott igazságiigyminiszteri rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára XXV. évfolyam, 156. sz. 1167. s köv. lapjain) 15. §-ában szabályozza azt az eljárást, amelyet követni kell abban az esetben, ha a Kúria a kir. Ítélőtáblák ellentétes döntvényei következtében a felmerülő jogkérdést teljes ülésben dönti el. Ugyanezeket a szabályokat s nevezetesen az idézett 15. §. 3—6 bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a kir. Kúria a kir. ítélőtáblák ellentétes döntvényeinek érdemleges megbirálás alá vételét teljes ülési határozattal mellőzi abból az okból, mert az azoknak tárgyát alkotó jogkérdés nem tartozik azok közé a jogkérdések közé, amelyeket az 1890: XXV. t.-cz. 13. §-ának első bekezdése értelmében a kir. ítélőtáblák, mint utolsó fokú bíróságok teljes ülésben eldönteni jogosítva vannak. Azokra a táblai döntvényekre, amelyekre a kir. Curiának ez a határozata vonatkozik, fel kell jegyezni a kúriai határozat keltét, számát és tartalmából azt, hogy a kir. Kúria a táblai döntvények érdemleges megbirálását mellőzte abból az okból, mert az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a első bekezdésének esete fenn nem forog. Az idézett rendelet 22. §-ának azt a rendelkezését, melynél fogva a kir. ítélőtáblák az 1881. évi november hó 1-én 3274. I. M. E. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet szerint oly polgári és büntető ügyekben is tarthatnak teljes üléseket, amelyekben nem utolsó fokú bíróságként járnak el, a birói ügyviteli szabályok kiadása tárgyában 1891. évi augusztus hó 19-én 4291. I. M. E. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendeletnek (Magyarországi Rendeletek Tára XXV. évfolyam 145. sz. 935. lap) I. pontja által hatályon kivül helyezettnek kell tekinteni. FEL5ŐBIRÓ5ÁQI HATÁROZ/TTOK. Hogy a szerződés Írásbeli kiállítása előtt minő megbeszélések történtek, tekintetbe nem vehető, mivel a felek szerződésbeli akaratát az írásba foglalt szerződés fejezi ki, valamint nem vehetők tekintetbe ép a 887. §. értelmében az írásbeli szerződés kiállításakor állítólag szóbelileg tett és az írásbeli szerződéssel egybe nem hangzó megállapodások, tehát ugy az előző, mint az írásbeli szerződés kiállításakor állítólagos megbeszélésekre nézve a felebbezési biróság a tanúkihallgatást törvényszerűen mellőzhette. (Kir. Kur. 1899. máj. 12.1. G. 87. sz.) Az általánosan elfogadott birói gyakorlat szerint fönnáll ugyan az a vélelem, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló tartozás fennállása idejében és rövid idővel a végrehajtás foganatosítása előtt, a közel rokonok között oly vagyonátruházási ügyeleteknél, melyek megkötése által a kielégítési alap elvonása következtében és más vagyoni fedezet hiányában a hitelező megkárosittatik, az adósnak a hitelező megkárosítására irányuló szándékáról az adós közeli rokona tudomással birt és ennek jogi következményeként az ily szerződés a hitelező-