Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1906 / 6. szám - A szőlőfelújitási kölcsön és a jelzálogos hitelezők. 2. r.
123 ki a kettő összeférhetetlenségét. Tettük ezt azért, mert itt az ellentét, az összeütközés sokkal élesebb és azonnal szembeötlő. Szerény nézetünk szerint azonban összeütközik, ezen törvény, illetve annak a többször emiitett snbstitótiót rendelő 5. §-a egész jelzálogi^ndszerünkkel s nevezetesen telekkönyvi rendtartásunk leglényegesebb alapelveivel is, s ekként azon következmény, melyet eddig csakis zálogleveles kölcsönökre nézve vezettünk le, hogy t. i. az ily kölcsönök ellen irányzott terhelési tilalom megengedése egyenest a törvényhozó célzatának felel meg, — époly szükségszerüleg áll a nem zálogleveles, hanem egyszerű jelzálogos kölcsönökre nézve is. Hosszas indoklás nélkül bátrak vagyunk telekkönyvi rendtartásunk néhány szakaszára hivatkozni, melyekből a nézetünk szerint fennforgó összeütközés már is ki fog domborodni. A telekkönyvi rendtartás 34. §-a szerint a betáblázott követelések átkebelezésénél a követelés elsőbbségét a törvény szerint hivatalból kell meghatározni; a korábbi elsőbbségnek maga az adós által történt megengedése jogi hatállyal nem bir. Az 53. §. szerint oly tulajdoni korlátozások, melyek korábban bekönyvezett hitelezők beleegyezése nélkül jegyeztetnek be, ezen hitelezők jogainak érvényesítését nem akadályozhatják. A 61. §. szerint a bejegyzések nyilvánkönyvi rangsorozatát az iktatókönyvi számok sorrendje határozza meg s egyik hitelező csak annyiban engedhet a másikunk elsőbbséget, amennyiben az által harmadik személyek jogai sérelmet nem szenvednek. A 68. §. §. szerint valamely már bejegyzett jog átváltoztatásának bejegyzése a megelőző hit(dezők kárára nem szolgálhat. Szóval tehát telekkönyvi rendtartásunk szerint a bejegyzés rangsorát törvény állapitja meg s azon nem lehet magánakarattal oly változtatást tenni, mely harmadik személy jogát ennek hozzájárulása és beleegyezése nélkül sértené. A törvény által megállapitott rangsort csakis törvény változtathatja meg azok hozzájárulása nélkül is, kik a bejegyzett jognál érdekelve vannak ; ezt is azonban nem önkényszerüleg, hanem csakis közérdekből. így a törvény kiváltságos elsőbbséggel ruházza fel az adó és illetékköveteléseket, a különféle földváltságokat, a vízszabályozási járulékokat stb. Nagy csorbát ütnek az ilyen lappangó zálogjogok is a telekkönyvi publicitás elvén, dc e bajt a közérdek kedveért tűrnünk kell, súlya pedig az által enyhittetik, hogy e követelések az ingatlan értékének igen kis részét emésztik fel, összegük némi utánjárással megközelítő