Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 6. szám - A szőlőfelújitási kölcsön és a jelzálogos hitelezők. 2. r.

124 pontossággal megállapítható és az egyes ingatlanokat terhelő ily követelések létrejötte nem egyesek önkényétől függ, hanem hatóságok szabják meg, vagy legalább, mint pl. a vízszabályozási és egyéb járulékoknál, hatósági felügyelet alatt álló és működő jogi személyek a törvényben előírt korlátok közt vetik ki saját tagjaikra. (L. 1885 : XXIII. 68—72. 92. 93. 121. 122. 129. §§., 1884 : XIV1. 11. §§., 1889 : XXX. 2. 6. 17. 18. 33. 35. 36. 37. 39. §§.) És ami a legfontossabb : mindezen kiváltságos elsőbbséggel felruházott követeléseknél biztosan megállapítható, hogy melyek azon ingatlanok, melyekre ily kiváltságos követelés terhe nehezedhetik, (L. pl. 1885 : XXIII. 75. 109. 129. 181. §§., 1889 : XXX. 6. 35. §§.) Ezeknél nincs helye olyan substitutiónak, mint a milyet a szőlőfelujitási kölcsönről szóló törvény 5. §-ának második bekezdése a szőlőbirtokosnak megenged, nem lebeg tehát Damokles kardjaként a telekkönyvi érdeklettek feje fölött azon veszély, mint a szőlőfelujitási kölcsönök esetében, hogy tudtuk-hiriik és hozzájárulásuk nélkül oly összegű kiváltságos követelés kerülhet az ő zálogjoguk elé, mely követelésük födözetét semmivé teszi. Kétségtelen tehát, hogy az 1896 : V. t. czikk 5. §-ának második bekezdésében a szőlőbirtokosnak engedett substitutió és az ennek alapján felvett szőlőkölcsön részére a törvény 12. §-ában biztosított kiváltságos elsőbbség oly következményeket szülhet, melyek telekkönyvi rendtartásunk alapelveivel ellenkeznek, s így itt is, mint a záloglevél-törvénynél, két törvényes intézkedés kerül egymással szembe ; minélfogva itt is ugyanazon következtetésre kell jutnunk, mint fent a zálogleveles kölcsönöknél, hogy t. i. egyenest a törvényhozó czélzatának felel meg, miszerint a szőlőfelujitási kölcsönök ellen irányzott terhelési tilalomnak a közönséges jelzálogos kölcsönök védelmére is hely adassék. Aki azon álláspontra helyezkedik, hogy a jelzálogos hitelező javára a szőlőfelujitási kölcsön ellen irányzott terhelési tilalom sem jegyezhető fel telekkönyvileg és pedig azért nem, mert a 74. sz. kúriai döntvény indoklásában ki van jelentve, hogy: „az elidegenítési és terhelési tilalom a nyllvánkönyvi ingatlan állagára vonatkozó igény biztosításán kivül más, tehát dologi jogok oltalmára sem szolgálhat, milyenek a zálogjogok, szolgalom stb." annak álláspontja, szerény nézetünk szerint, szükségessé tenné, hogy előbb mindaz megczáfoltassék, amit mi fentebb szőlőkölcsönökkel űzhető visszaélésekről s fennálló törvényeink összeütközésről elmondottunk; mert ha mindaz meg nem czáfoltatik, ugy a m. kir. Kúriáról fel