Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 6. szám - A szőlőfelújitási kölcsön és a jelzálogos hitelezők. 2. r.

122 következtetésre jut, hogy a tiltó rendelkezést tartalmazó, tehát cogens jellegű záloglevéltörvény háttérbe kénytelen vonulni a szőlőfelujitási kölcsönökről intézkedő 1896. V. t. czikkel szemben, mely pedig csupán dispositiv jellegű törvény, amennyiben nem kötelezi a szőlőbirtokost, hanem csakis feljogositja, tehát tetszésétől teszi függővé, hogy szőlőbirtokát egy másik, nem szőlőtalaju birtokával helyettesítse s erre vegye fel a szőlőkölcsönt. Az ily felfogás szerint tehát mindaz, amit a záloglevelek hitelének biztosítása végett elengedhetlennek jelent ki, t. i. hogy a jelzálogilag bekebelezett követelés és végelemzésben a jelzálogul lekötött ingatlan első sorban csakis a záloglevelek tulajdonosainak illető követelése kielégítésére forditassék, — másodrangú kérdéssé válik a homlokegyenest ellenkezőt rendelő 1896. V. t. czikkel szemben, mely szerint a szőlőfelujitási kölcsönuel terhelt ingatlanból első sorban ez a kölcsön nyer kielégítést, még akkor is, ha ezt megelőzőleg zálogleveles kölcsön lett is az ingatlanra bekebelezve. Azt hisszük, felesleges volna ily felfogás hosszasabb czáfolatába bocsátkoznunk. A törvényhozóról fel nem tételezhető, hogy egyik törvényével a másik hatályát megsemmisítse a nélkül, hogy ez utóbbit kifejezetten vagy hallgatRg hatályon kivül ne helyezze. Amely álláspont tehát ily következményre vezet, az okvetlenül téves. Szükségszerüleg következik tehát a helyessége azon ellentétes álláspontnak, hogy a záloglevéltörvény dispositióiból okszerüleg következik, miszerint a záloglevelek fedezetét képező kölcsönköveteléseket a szőlőfelujitási kölcsön rangsorban meg nem előzheti; ha tehát mégis ugy látszik, hogy ezt a megelőzést egy fennálló törvény lehetővé teszi, ugy ez csak látszatnak, a törvényhozó szándékában nem fekvőnek, szóval mint már többször kiemeltük, egy szerencsétlen törvényhozási intézkedésnek tekintendő, mely csak arra mutat, hogy a törvény is emberi mü, s igy ennek gyarlóságától sem lehet mentes. Egyenest a törvényhozó czélzatának felel tehát meg azon terhelési tilalom telekkönyvi feljegyzése, hogy mig az ingatlan egy zálogleveles kölcsön zálogjogával van megterhelve, addig arra szőlőfelujitási kölcsön be nem jegyezhető : mert mig az emiitett szerencsétlen törvényszakasz törvényhozási uton meg nem változtattatik, más alkalmasabb eszköz a törvényhozó czélzatának megfelelő eredményelérésére alig lenne található. Az eddigiekben csakis a záloglevéltörvényt állítottuk szembe a szőlőfelujitási kölcsönökről szóló 1896. V. t. czikkel s mutattuk