Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 5. szám

Í1Ö Az 1881: LX. t.-cz. 190. §*ának a hitelező védelmét czélzó intézkedése csak arra jogositja fel a hitelezőt, hogy a követelésének kielégítését egészben, vagy amennyiben ezzel a jogával élni akar, minthogy a követelésének biztosításául szolgáló ingatlannak csak fele része árvereztetett el, követelésének arányos, jelen esetben fele részben való kielégítését szorgalmazza; arra azonban, hogy követelésének az egyik adóstárs elárverezett tulajdoni jutalékának vételárából leendő kielégítéséről lemondva, kielégítését egészben vagy aránylag nagyobb részben a másik adóstárs még el nem árverezett ingatlan jutalékának vételárából követelhesse, a törvény rendelkezése a hitelezőt fel nem jogositja. (Budapesti kir. ítélőtábla 1905. június 20. — 5694. sz.) A 47,220/1889. sz. igmr. 109. §-a értelmében minden ténykörülményt, melyre a végrehajtási kérelem alapul, tehát a közjegyzői okiraton alapuló követelés későbbi megszerzését is közokirattal kell kimutatni. (Kir. Kúria 1905. apr. 28. — 441. sz. A vagyonközösség megszüntetése iránti pernek, mint nem nyilvánkönyvi jog szerzésére irányulónak tlkvi feljegyzése a kir. Kúria 11. sz. polg. döntvénye suerint kizárva nincs. (Kir. Kúria 1905. okt. 26. — 487. sz.) Tekintettel arra, hogy az 1881: LX. t.-cz. 168. §-ának rendelkezései szerint ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetéze iránt oly harmadik személy van jogositva keresetet inditani, ki ellen a végrehajtási eljárás folyamatba téve nincsen, végrehajtást szenvedőt e törvényszakasz alapján a kereshetőségi jog meg nem illeti. (Kir. Kúria 1904. okt. 28. — 7206. sz.) Ha valamely szolgalom gyakorlása csak nagy időközökben, ritka esetekben és a szolgáló telek tulajdonosának, vagy ennek megbizottjának engedélye mellett történik, az ilyen használat nem bir a szolgalomszerü használat jellegével és szolgalomjog megállapítására nem is alkalmas. (Kir. Kúria 1905. június 26. — 3604. sz.) Folyamodók keresetöket ingatlan tulajdona és átíratásra alkalmas okirat kiadása iránt indították, az pedig a kir. Kúria 11. sz. polg. döntvénye szerint a telekkönyvben föl nem jegyezhető. (Kir. Kúria 1905. május 9. — 1922. sz.) A tlkvi rend. 74. §-a alapján az örökhagyó hagyatékához tartozó ingatlanokra az örökös ellen zálogjog csak annak a lényeges előfeltételnek fennforgása esetében jegyezhető be, ha az ingatlanok tulajdonosául az örökhagyó van kitüntetve. Oly esetben azonban, amikor az örökösnek, mint adósnak joga az örökhagyót telekkönyvön kivül megilletett valamely jogból származik, a jelzett lényeges elöföltétel hiányában a tlkvi rend. 74. §-a alapján zálogjog bejegyzésének helye nem lehet. (Kir. Kúria 1905. május 17. — 3733. sz.) Zálogjog tlkvi törlése iránt indított perek, amennyiben a S. E. T. 1. §. 2. pontjának esete fönn nem forog, az 1881 : LIX. t.-cz. 6. §-a értelmében a kir. törvényszék, mint birtokbiróság, tehát annak a törvényszéknek a hatáskörébe tartoznak, amelynél vagy amelynek területén az illető ingatlanok telek-