Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 5. szám

111 könyvei vezettetnek; ííy pereket pedig az 1868 : LIV. t.-cz. 53. §-a értelmében a peres felek megegyezésével sem lehet a rendes birói illetőségtől elvonni. (Kir. Kúria 1905. aug. 21. — 7607. sz. Ü. L. 36. sz.) Parczellázások jutányos és gyors keresztülvitele. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete" üzletmüködési körébe felvette a parczellázások lebonyolítását és az e czélra szóló kölesönök adását. Az intézet rendeltetése kizár minden nyerészkedést, miért is maga parczellázási czélokra birtokot nem vásárol, hanem kívánatra elvállalja méltányos munkadíj ellenében a parczellázások teljes (jugi, telekkönyvi és mérnöki) lebonyolítását s e czélra megbízottját a helyszínére kiküldi, aki az összes teendők ellátásáról a helyi kívánalmaknak megfelelően gondoskodik. Parczellázási czélokra az intézet az érték kétharmadáig terjedő előnyös feltételű kölcsönöket engedélyez, melyekről szóló prospektust az igazgatóság (Budapest, V., Géza-u. 2.) készségesen megküldi. Az intézet közreműködésének előnyei: 1. A lebonyolítás olcsósága. 2. Az intézet nyereségrészesedóst nem igényelvén, a vevők ugyanazon áron kapják a földet, ahogy az eladó eladja. 3. A vevők s az eladók a parczellázás minden gondjától megszabadulnak. 4. Az' eladó egyszerre egy összegben megkapja a vételárat. 5. Egyetemleges felelősség nincsen. 6. Az összes költségek előlegeztetnek. Az intézet által engedélyezett parczellázási kölcsönök főbb előnyei: 1. A járadék utólag fizetendő. 2. Kölcsönök már 300 koronától kezdve adatnak. 3. Az egyik módozatú kölcsön teljes készpénzzel fizettetik ki. 4. Közjegyzői okirat nem szükséges, csupán az olcsó közjegyzői hitelesítés. 5. A kölcsön az intézet áital fel nem mondható V. K. urnák. Ha a közös legelő és nádas a természetben nincs elkülönítve, akkor az 1889. évi deczember 22-én 45041. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendeletnek az utasítását, hogy a közös birtok mindenik fajának számára községenkint egy-egy külön betét nyitandó nem lehet teljesíteni, de . azt ez a rendelet sem kívánja, hogy mindig külön betétet nyissunk a közös birtok mindenik fajának, csak abban az esetben, ha a közös legelő, erdő, nádas a természetben el van különítve. Ebből következik ha nincs is külön kifejezetten megmondva, hogy ha a közös legelő, erdő, nádas a természetben együtt van kiadva, akkor a betétbe ls közösen kell felvenni még pedig olyan megjelöléssel, hogy a megjelölés a valóságnak megfeleljen. Tehát a Nagyecseden közösben levő legelő meg nádas részére együttvéve csak egy betétet kell nyitni és ha ez a közös legelő és nádas a telkes jobbágyaké is, meg a zselléreké is közösen: akkor az A lapon ugy kell megjelölni, hogy „a volt úrbéresek közös legelője és nádasa", ha a közös legelő és nádas a zsellérek kizárásával csupán a zselléreké, akkor „a volt zsellérek legelője és nádasa" kifejezéssel kell élni. Hogy ezt a közös illetőséget az egyes jogosítottak külön telekkönyvi betétjeiben hogyan vezessük be, arra nézve az teljesen közömbös, hogy egyrészről a legelő másrészről a nádas egy-egy knlcsa kisebb vagy nagyobb KÜLÖNFÉLE.