Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 4. szám

87 általános rendelkezéseknek megfelelnek s a polgári törvénykezési rdts értelmében bizonyítékul szolgálnak. Eme általános kellékek közé tartozik a 64. §-ban emiitett ama kellék is, hogy az okiratban a követelés természete vagy tárgya, azaz jogczime előadandó. (Kir. Kúria 1905. ápril 7. — 2091. sz. Jog. 32. sz.) Jogilag nem vonható kétségbe, hogy a törvényes örökösökre közösen és osztatlanul törvénynél fogva szállott örökségi tárgyakra az egyik örökös hitelezője annak örökségi jutaléka erejéig zálogjogot szerezhet. Azonban jogszabály az, hogy az egyik örököstárs hitelezője által a közös osztatlan ingókra szerzett végrehajtási zálogjoga az örökösöknek a közös hagyatéki vagyon megosztására vonatkozó jogait és az özvegynek a hagyatéki vagyonra a törvénynél fogva megillető haszonélvezeti jogát nem érinti. (M. K. C. 1905. május hó 9. — 746. sz. Ü. L. 30. sz.) Az 1881 : XLI. t.-cz. 28. §-a értelmében a haszonbérlőnek a kisajátító ellen csak akkor van joga külön kártalanításra, ha a kisajátítás a tlkvileg bekebelezett haszonbérleti szerződés megszűntét vonja maga után. (Kir. Kúria 1905. május 9. — 8263. sz. Ü. L. 31. sz.) Ha a végrehajtást szenvedettet telekkönyvön kivül illető haszonélvezeti jog lefoglalása után az ingatlan eladatott, a jóhiszemű vevőt, aki a haszonélvezetről nem tudott, megilleti az igénykereseti jog a végből, hogy a vétel idejétől kezdve a haszonvétel értéke a végrehajtató követelésére ne fordittassék. (Kir. Kúria 1905. márczius 8. — 1904. évi G. 591. sz.) Az, vájjon az igény alapját képező jogügylet létesítésénél egyik vagy másik szerződő fél jóhiszemben volt-e ? jogkérdést képez és a felülvizsgálat körébe tartozik. (Kir. Kúria 1905. ápril 29. — 1904. évi I. G. 726. sz.) KÜLÖNFÉLÉK. Helyreigazítás. Folyóiratunk mult számának 64. lapján a telekkönyvi betétszerkesztö személyzet névsorában a birók közt „Molnár Jákó" helyett „Dr. Molnár Jákó" olvasandó. Hatáskör megállapítása, közbirtokosság tulajdonát képező közös út használatába visszahelyezés iránt indított ügyben. A kir. minisztérium K. B.nak R. D. ellen közös út használatába visszahelyezés és járulékai iránt folyamatba tett ügyében a n.-i kir. járásbíróság és T. vármegye közigazgatási bizottsága között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1905. évi szeptember hó 29-ik napján tartott tanácsában az 1869 : IV. t.-cz. 25. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott: Ebben az ügyen az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: K. B. p.-i lakos a n.-i kir. járásbírósághoz 1902. évi január hó 7-én 1902. Sp. III. 33/1. szám alatt beadott keresetében azt adta elő, hogy a R. D.-dal emberemlékezet óta bírt közös útjából R. D. p.-i lakos 1901. évi deczember havában mintegy 300 ölnyi hosszúságban 1 ölnyit elszántott. Kérte R. D -nak arra kötelezését, hogy az útnak elszántott részét közös birtokába adja át.