Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1906 / 4. szám
86 tartásáig van joga a vételár befizetése iránt fenálló kötelezettségét teljesíteni, mely esetben az ujabb árverés felfüggesztendő. A foganatosított visszárverés az alapárverést megszünteti és így az által az alapárverési vevőnek is a 185. §. végbekezdése értelmében már végleg megszűnt a vételár befizetése iránt eddig fenállott kötelezettség teljesítése iránti joga és az alapárverésből kifolyólag a volt vevőre nézve már csakis a 186. §-ban, meghatározott esetleges vételárkülönbözet iránti kötelezettsége marad fen. (Kir. Kúria 1905. márcz. 31. — 2023. sz. Ü. L. 29, sz.) Az állandó birói gyakorlat szerint az úrbéresek nevében perrel fellépni a községi biró külön megbízás nélkül is jogosult, de az egyes úrbéresek is jogosultak az összes úrbéresek jogainak megvédelmezésére, amiből következik, hogy a községi bíró, valamint a perrel fellépett egyes úrbéresek a miatt, hogy a per vitelére az úrbéresek közgyűlése által adott külön megbízást be nem mutattak, keresetükkel el nem utasíthatók. (Kir. Curia 1905. június 13. — 1985./p. Ü. L. 28. sz.) Albérlővel szemben a bérlőt megilleti a törvényes zálogjog. (M. K. C. 1905. június 15. — 3743. sz.) Jogszabályt képez, hogy a jelzálogadós csak a zálogjog törlésére alkalmas okirat ellenében tartozik a követelést a hitelezőnek kifizetni. Magának a fizetésnek elfogadásából következik tehát, hogy az, a ki a követelést elfogadja, a fizetőnek a zálogjog-törlésre alkalmas okiratot kiadni s a mennyiben erre bárminőkből képtelen lenne, a felvett összeget a fizetőnek megtéríteni tartozik (Kir. Curia 1900. június 19. — 2739. sz. L.) Igaz ugyan, hogy az anyagi jognál fogva a jelzálogos adós a jelzálogilag biztosított követelés iránt csak a jelzálog erejéig és az örökös az örökhagyó adósságáért csak az örökség erejéig felelős ; azonban ugy a jelzálogos adósnak, mint az örökösnek módjában van és az anyagi jognál fogva kötelessége is az, hogy a valódi és lejárt illető adósság kielégítése iránt a per bevárása nélkül megfelelöleg intézkedjék és különben is a perköltség viselése kérdésében tulajdonképen nem is az anyagi jog, hanem a perrend szabályai az irányadók; ez utóbbiakhoz képest pedig a pervesztes fél, tehát a perbevont és vesztes jelzálogadós és örökös is a perköltség és ezzel egy tekintet alá eső illeték viselésére saját személyében kötelezhető. (Kir. Kúria 1905. jun. 21. — 214. sz.) Habár az 1888. évi 947. szám alatt kelt igmr. 11. §-a szerint a tlkvi bejegyzések alapjául szolgáló okiratok az állam hivatalos nyelvén állitandók ki s a más nyelven kiállított okiratok a kérvényhez hiteles magyar fordításban csatolandók s habár a kérvényező a kérvényhez csatolt német szövegű könyvkivonat hiteles magyar fordítását be nem mutatta: ennek pótlását a kir. ítélőtábla a fenforgó esetben a hivatkozott rendelet értelmében nem tartotta szükségesnek azért, mert a kérvényt egészben elutasitandónak találta. Ugyanis a Ükvi'rend. 88. §-a c) pontjában említett s lejárt követelések iránt készített s az előirt kellékekkel biró könyvkivonatok alapján is előjegyzésnek a 87. §. értelmében csak akkor van helye, ha azok a 63. §. s következő szakaszokban foglalt