Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 7-8. szám - Hogyan kell felszámitani és sorozni az előjegyzett követelést?

138 Úgy eme törvényhelyek, valamint a végrehajtási törvénynek az ingatlanokra vezetendő végrehajtást szabályozó egyéb §-ai nem tesznek semmi különbséget a bekebelezett és az előjegyzett zálogjogos követelések között; amiből önként következik, hogy a biró sem tehet semmi különbséget a felszámításnál a bekebelezett és az előjegyzett követelések között, tehát nem számithatja fel emezeket másképpen, mint amazokat. És mégis a tlkvi birák e tekintetben kétféle módon járnak el. Az egyik az előjegyzett követelést éppen úgy számítja fel, mint a bekebelezettet, vagyis feltétlenül. A másik azonban az előjegyzett követelést csak feltételesen vagyis az előjegyzés igazolásától feltételezetten számítja felázzál a megjegyzéssel, hogy az igazolás bekövetkeztéig biró letétben tartandó még akkor is, amikor sem az előjegyzés érvényessége, sem az előjegyzett követelés valódisága vagy fennállása ellen senki sem tett kifogást. Az a kérdés, hogy melyik eljárás helyes ? Dr. Imling Konrád „A végrehajtási törvény magyarázata" czimü, Budapesten 1884-ik évben megjelent munkájában a 367 és 368-ik oldalakon azt mondja, hogy az előjegyzett követelést — amennyiben valósága ellen sem tétetett kifogás — feltétlenül csak akkor lehet sorozni, ha a sorrendi tárgyaláskor az, aki ellen az előjegyzés történt, akként nyilatkozott, hogy az előjegyzést bekebelezés erejével bírónak és érvényesnek fogadja el. Ha ily nyilatkozat nem tétetett — így folytatja dr. Imling — akkor az előjegyzés feltételes természete lép előtérbe ; és valamint az ingóságokból befolyt vételár felosztásánál azon hitelező követelése, ki biztosítási végrehajtás folytán nyert zálogjogot, soroztatik ugyan, de ellenkező megállapodás hiányában a megfelelő összeg a követelés iránti per jogerejü eldöntéséig birói letétbe helyeztetik (119. §.): úgy a zálogjogilag előjegyzett követelés még akkor is, ha az előjegyzés érvényessége vagy a követelés valósága ellen kifogás nem tétetett, csak feltételesen soroztatik és a megfelelő összeg az előjegyzés igazolásának kijelentéséig birói letétben tartandó. Az a biró tehát, aki az előjegyzett követelést nem számitja fel és nem sorozza feltétlenül, hanem csak az előjegyzés igazolásától feltételezetten s ennek bekövetkeztéig a követelést birói letétben tartatni rendeli, támaszkodhatik dr. Imling magyarázatára. Én azonban ezt a magyarázatot merőben tévesnek tartom. Az 1881 : LX. t.-cz. 190. §-a értelmében a bíróilag elárverezett ingatlan vételárából az előnyös tételek kielégítése után a tlkvi