Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 7-8. szám - Hogyan kell felszámitani és sorozni az előjegyzett követelést?

139 rangsorozat szerint a jelzálogos hitelezők követeléseit feltétlenül ki kell elégíteni, tekintet nélkül arra. hogy azok a telekkönyvben bekebelezve avagy csak előjegyezve vannak-e ? ha egyszer azok a 194. §. értelmében felszámittattak és a sorrendi tárgyaláskor sem a bejegyzés (ami alatt nem csupán a bekebelezést, hanem egyszersmind az előjegyzést is kell érteni) érvényessége ellen az arra jogosult, sem a követelés valódisága és fennállása ellen senki sem tett kifogást. Ha pedig ilyen esetben az ingatlan árverési vételárából az előjegyzett követelést is feltétlenül ki kell elégíteni: akkor a bírónak nincs joga a/, előjegyzett követelést hivatalból csak feltételesen felszámítani és sorozni, mert különben törvény ellenére cselekszik. Ha a törvényhozó azt akarta volna, hogy az előjegyzett követelés az ingatlannak árverési vételárára minden esetben feltételesen, az előjegyzés igazolásától feltetelezetten számittassék fel és soroztassék, a követelés pedig az előjegyzés igazolásának megtörténtéig bírói letétben tartassék : akkor ezt ki is fejezte volna, amint kifejezte az ingók vételárára vonatkozó kielégítési sorrend megállapításánál azt. hogy azon hitelező követelése, aki biztosítási végrehajtás tolytán nyert zálogjogot, a zálogjogi elsőség sorrendjébe soroztatik ugyan, de ha az érdeklettek között ellenkező megállapodás nem jön létre, a megfelelő összeg a követelés iránti per jogerejü eldöntéséig birói letétbe helyeztetik. Nincs is annak semmi értelme, hogy azt a hitelezőt, akinek követelését sem a valódiság, sem a fennállás tekintetében senki sem kifogásolta és az előjegyzés érvényessége sem támadtatott meg, igazolásra, igazolási per indítására kényszeritsiik csak azért, mert az ő zélogjoga előjegyezve van. Hiszen — amint én azt e folyóirat IX. évf. 11. és 12-ik számaiban „Az előjegyzés igazolási perről" czimü czikkemben kimutattam — az előjegyzés igazolása iránti perben nem lehet többé afölött vitázni, ha vájjon az előjegyzés helyesen történt-e ? mert akármilyen helytelenül rendeltetett is el az előjegyzés, az már jogérvényesen benne van a telekkönyvben, ettől a jogától azt a hitelezőt, akinek javára az előjegyzés jogérvényesen kieszközöltetett, megfosztani többé nem lehet és így az igazolást tőle megtagadni nem lehet pusztán amiatt, hogy az okirat vagv a megkeresés alapján az előjegyzést sem lehetett volna elrendelni, mivel azok még erre sem alkalmasak ; az igazolás lényege tehát —• amint ezt a m. kir. Cria 1896. évi márczius hó 20-án 783/p. sz. határozatában mondja — éppen abban áll, hogy a jogügylet létrejötte perrendszerüen bizonyittatik. De ha egy-