Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 6. szám - A bejegyzés eredeti érvénytelensége miatt inditott kitörlési kereset hatálya jóhiszemü harmadik személlyel szemben

135 törvényszék elnökének ajánlata alapján a törvényszék teljes tanácsa nevezi ki. A S. Ü. Sz.-nak2) 51. §-a szerint, amely a 162. §. szerint a rendes eljárásban is alkalmazandó, az egyes ügyekben — eltekintve a felek eltérő megállapodásától — az ügyben eljáró bíróság az állandó szakértők közül nevezi ki a szakértőt, ha azonban állandó szakértők nincsenek, vagy ha a körülmények javasolják, hogy a kinevezés ne az állandóan alkalmazott szakértők sorából történjék: a bíróság a kinevezendő szakértőt az 1893 : XVIII. t.-cz. 94. §-ának alkalmazásával szabadon választhatja meg. Hogy a szakértők alkalmazását tárgyazó fenti intézkedések körében a mezőgazdasági szakismeretek kellőképen érvényesülhessenek, a gazdasági egyesületek közölni fogják a bíróságok vezetőivel azoknak a személyeknek névsorát, akiket mezőgazdasági szakkérdésekben szakértelmüknél és egyéni megbízhatóságuknál fogva a szakértői tisztre alkalmasaknak tartanak és akik szakértőkként működni hajlandók. Ennek a közlésnek az a czélja, hogy megfelelő esetekben a törvényszék elnöke, a törvényszék teljes tanácsa, valamint az ügyben eljáró bíróság a névsorban foglalt egyénekre is figyelemmel lehessen. Oly esetben, amidőn mezőgazdasági szakismerettel biró állandó szakértő kinevezése mutatkozik szükségesnek, a kir. törvényszék elnöke a kinevezési ajánlat megtétele előtt a vármegyei gazdasági egyesületet, vagy ahol ilyen nincs, a mezőgazdasági bizottságot akkor is hallgassa meg, ha az a fcntemlitett névsort előzetesen nem közölte. Szerkesztői üzenetek. Sajtóhiba. Folyóiratunk 3. számának 54. lapján közöltük a kir. igazságügyminiszternek az 1904. évi november 21-én 10,351 1904. I. M. sz. alatt kelt rendeletét, mely szerint az árvaszékek a telekkönyvi betétszerkesztö bizottságok megkereséseit soronkivül tartoznak elintézni. Ez a becsúszott sajtóhiba folytán úgy van közölve, mintha 19,351 1904. I. M. sz. alatt kelt volna, miért is felhivjuk olvasóink becses ügyeimét, hogy a helyes szám 10,351 1904. L M. M. F. úrnak. Ha a zálogjog életjáradék biztosítására több tjkvben jegyzendő be, az egyetemlegesség a tkvi rend. 104. §-a utolsó bekezdése értelmében feljegyzendö, még pedig a 107. §. második bekezdése értelmében úgy, hogy egy tjkvben levő ingatlant fő-, a másik vagy a többi tjkvben levő ingatlant mellékjelzáloggá kell alakítani, s a föjelzálogjognál valamennyi mellékjelzálogot tartalmazó tjkv száma megjelölendő, a mellékjelzálogot tartalmazó tjkvben pedig mindegyikben csak a föjelzálogot tartalmazó tjkvre kell hivatkozni. Ha termények kiszolgáltatásából álló kikötményt kell több tjkvben bejegyezni, akkor sem az egyetemlegesség feljegyzéséről, sem annak a feljegyzéséről, hogy a kikötmény azonkivül még melyik tjkvben van biztosítva, szó sem lehet, mert bár kétségtelen, hogy ha a kikötményre jogosult a jogát birói segéllyel érvényesiti, a kikötmény készpénzbeli egyenértékét a bekebelezés rangsorában az 1881 : LX. t.-cz. 217. §-a 2. és 4. bekezdése értelmében akármelyik lekötött ingatlanból behajthatja, de az ilyennek a feljegyzését a tkvi rdts 104. §-a nem rendeli el. 2) A S. Ü. Sz. az Igazságügyi Közlöny III. évfolyamának 7. számához külön melléklet gyanánt van csatolva.