Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 6. szám - Hitelbiztosítéki okiratok reformja - A lejegyzésről

124 erdélyi tlkvi rendtartás tért el az 1855. évi deczember 15-iki tlkvi rendt. 56. §-ának d) pontjabeli rendelkezésétől mondván : d) ha a telekkönyvi jószágtest vagy birtokrészlet, melyből lejegyzésnek kell történni, terhelve van : a lejegyzés rendszerint csak a tehernek egyetemleges átvezetésével eszközölhető ; a tehermentes lejegyzés azonban elrendelhető, ha az érdekelt hitelezők beleegyezése igazoltatik, vagy ha a tehermentes lejegyzés a hitelezők biztosságára nézve sérelemmel nincs egybekapcsolva, mi fölött a telekkönyvi hatóság, a hitelezők előleges meghallgatása mellett, minden viszonyok méltányos tekintetbe vételével saját belátása szerint végzésileg határoz. Azntán az 1886 : XXIX. t.-cz. 9. §-a szerint akkor, ha az egy helyrajzi szám alatt felvett ingatlannak csak egy része képez ártér-birtokot: e rész a betétek szerkesztése alkalmával külön helyrajzi szám alatt elkülönítve veendő fel anélkül, hogy e végből a jelzálogos hitelezők beleegyezése és meghallgatása szükséges lenne. Az 1891. évi XVI. t.-cz. 17. §-a szerint „a lejegyzés a jelzálogos hitelezők meghallgatása nélkül, de a terhek átvitelével rendelhető el." Az 1891. évi október 1-én 16,386. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 10. §-ának utolsó pontja igy szól: Egyebekben a telekkönyi rendeleteknek a lejegyzésre vonatkozó szabályai alkalmazandók, oly módosítással mégis, hogy a lejegyzés a feljegyzés átvitele mellett a magyar földhitelintézetnek meghallgatása nélkül elrendelendő abban az esetben is, ha a magyar földhitelintézetnek a lejegyzésbe való beleegyezése írásbeli nyilatkozattal nem igazoltatik (tlkvi rdts 56. §. d). Az 1892. évi márczins hó 27-én 8688. sz. a. kelt igmr. 13. §-a szerint „a lejegyzés czéljára sem a nyilvánkönyvi hitelezők beleegyezésének igazolása, sem azoknak előzetes meghallgatása nem szükséges." Az 1893. évi május hó 26-án 19,665. sz. a. kelt rendelettel kiadott Utasitás 101. §-ának 2. pontja szerint „a jelzálogos hitelezők beleegyezésének kimutatása, sem azoknak meghallgatása nem szükséges: hanem az illető telekjegyzőkönyv C) lapján bejegyzett terhek a lejegyzett részre is mellékjelzálogilag hivatalból átviendők." Szórói-szóra ezt mondja az 1893. évi július hó 8-án 24,366. sz. alatt kelt igmr. 61. §-ának 2. pontja is. A most idézett igmr. 6(>. §-ának 3-ik bekezdése pedig igy szól : Ha a telekkönyvben közösen felvett ingatlan zálogjogilag egészben van terhelve, a zálogjog egyetemlegesen a felosztás folytán keletkezett valamennyi birtokrészletre átvezetendő lévén, ilyen esetben a jelzálogos hitelezőt meghivni, vagy ennek a tényleges felosztásba való beleegyezését igazolni (telekk. rendt56. §, d. pont) szükségtelen.