Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 6. szám - Hitelbiztosítéki okiratok reformja - A lejegyzésről

125 Én azt hiszem, hogy az itt elmondottak eléggé meggyőzők arra nézve, hogy a tlkvi hatóságok végre valahára mindenütt felhagyjanak a régi budapesti kir. Ítélőtábla által meghonosított káros gyakorlattal s ezentúl csak akkor kívánjak meg a társtulajdonosoknak és jelzálogos hitelezőknek a lejegyzéshez való hozzájárulását, amikor az szétdarabolással jár. Ennek a felszólalásomnak is meg lett a kellő foganatja. De én most más szempontból is meg akarom világítani a tlkvi rend. 56. §-ának d) pontját. Azt akarom ugyanis bebizonyítani, hogy a tlkvi hatóságok a tlkvi rend. 56. §-ának d) pontját kezdettől fogva helytelenül értelmezték akként, mintha annak alapján a jelzálogos hitelezőknek a lejegyzésbe való beleegyezését igazolni, ennek hiányában pedig a jelzálogos hitelezők meghallgatása végett határidőt kitűzni akkor is kellene, amikor a lejegyzés szétdarabolás, vagyis vázrajz nélkül foganatosítandó. Véleményem szerint a telekkönyvi rend. 56. §-ának d) pontja a legszorosabban összefügg annak c) pontjával. Ez a c) pont pedig arról szól, hogy ha valamely telekkönyvi birtokrészletből annak csak egy része lenne lejegyzendő : akkor a szétdarabolandó részlet terve (térképe, rajza, vázlata) az új részeknek, azok helyrajzi számainak és térmértékének előadásával felmutatandó. De ha a telekkönyvi jószágtest, melyből a lejegyzésnek kell történnie, terhelve van : akkor már nem elég pusztán a vázrajznak bemutatása, hanem a d) pont szerint megkívántatik még az is, hogy a nyilvánkönyvi hitelezők beleegyezése is igazoltassék, ami ha meg nem történt, illetve ha ennek megtörténte már a kérvény mellett szabályszerű okirattal nem igazoltatott, akkor a tlkvi hatóságnak a jelzálogos hitelezők meghallgatása végett határnapot kell kitűznie, hogy ezek a lejegyzés ellen kifogásaikat, sérelmeiket előadhassák és kimutathassák, hogy a kért lejegyzés az ő követeléseik biztosságát veszélyezteti, ami fölött aztán a tlkvi hatóság saját belátása szerint határoz. Ha tehát a telekkönyvi rendelet megalkotójának az volt volna a szándéka, hogy a lejegyzésre a jelzálogos hitelezők beleegyezése akkor is igazoltassék. illetve, hogy ennek hiányában ők akkor is meghallgattassanak, mikor a lejegyzés nem jár szétdarabolással : akkor ezt világosan kifejezte volna. De mert ily rendelkezést a tlkvi rendeletbe föl nem vett: a d) pontbeli rendelkezésnek közvetlenül a c) pontbeli rendelkezés után való elhelyezéséből és igy ezeknek egymássali szoros összefüggéséből nyilvánvaló,