Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 6. szám - Hitelbiztosítéki okiratok reformja - A lejegyzésről

121 -+- jegy alatt csoportosított ingatlanokra nézve — miután azok közül minden oly birtokrészlet, mely külön sorszám alatt van felvéve, külön tlkvi és igy külön megterhelhető tlkvi jószágtestet képez minduntalan előfordul.8 A bíróságok csakhamar elkezdették feladni régi álláspontjukat. A szegedi kir. Ítélőtábla már 1897-ben 1421/p. 1897. szám alatt meghozott határozatában indítványom álláspontjára helyezkedett s azóta következetesen azon áll. (Lásd e folyóirat II. évfolyama 2-ik számát az 58. oldalon.) De csakhamar követték a szegedi kir. ítélőtábla által megkezdett ezt az ujabb gyakorlatot a folyóiratomban az I. évf. 12-ik és az V. évf. 1. számában kifejtettek alapján a tlkvi hatóságok is. Folyóiratom V-ik évf. 1. számában előadtam, hogy sokan és gyakran panaszkodnak amiatt, hogy a tlkvi hatóságok azért, hogy a tulajdonostársnak, illetve tulajdonostársaknak a lejegyzéshez való hozzájárulását nem igazolták, elutasítják a tulajdonjog bekebelezésére vagy előjegyzésére irányuló kérelmeket akkor is, mikor a lejegyzés nem jár szétdarabolással; mi által a feleknek olykor nemcsak ujabb költségeket okoznak, nemcsak késleltetik a tlkvi tulajdonnak megszerzését, hanem olykor helyrehozhatatlan károkat is idéznek elő. Abba a kényszerhelyzetbe hozzák a tlkvi hatóságok a szegény szerzőket, hogy kénytelenek az élelmes tulajdonostársnak, illetve tulajdonostársaknak több-kevesebb összeget fizetni csak azért, hogy ők a szétdarabolással nem járó lejegyzéshez hozzájáruljanak ; vagy nem akarván tovább költekezni, kénytelenek a vételről lemondani, amikor aztán az élelmes ellenszegülő tulajdonostárs módját ejti annak, hogy a birtokrészietet az eladó tlkvi tulajdonostárstól potom áron ő maga szerezhesse meg, vagy pedig ha mégis nagyon ragaszkodnak az elutasított szerzők a vételhez : kénytelenek költséges és hosszantartó tulajdoni pert indítani, amit a tlkvben — mostani rendszerünk szerint — még csak fel sem jegyeztethetnek, amiért is ki vannak téve annak, hogy az alatt harmadik jóhiszemű személy tlkvi tulajdont szerez. Igaz, hogy sokáig az volt a birói gyakorlat, hogy lejegyzés esetében a tulajdonostársak beleegyezését mindig, tehát akkor is meg kell kívánni, ha az egyik társtulajdonos a maga jutalékát nem térfogat szerint meghatározva és természetben kihasítva adja el, hanem a közös ingatlanból őt a telekkönyv szerint határozott vagy határozatlan részben megillető jutalékát vagyis eszményi hányadát ruházza másra át. Különösen a budapesti kir. Ítélőtábla — a szét-