Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1905 / 5. szám - A telekkönyvi rendtartás 61. §-áról
105 de a legelőre nincsenek kifejezetten bejegyezve, nem viendök át a legelőre. Annak az oka, hogy az egész legelő eladása esetén az árjegyzésnél akkor is az 1889. évi 45041. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 10 11. §-ai alkalmazandók, ha a legelő az 1869. évi 2579. sz. alatt kelt rendelet 7. §-a g) pontja értelmében van telekkönyvezve, az, hogy ez a két telekkönyvezés lényegében azonos, azok a különbségek, amelyek köztük felismerhetők, a lényegben való azonosságot nem érintik, az 1869. évi 2579. sz. a. kelt rendelet 7. §-a g) pontja szerint telekkönyvezett egész legelő elidegenítése esetére az átirás nincsen szabályozva, tehát amennyiben hasonló esetre az 1889. évi 45041. sz. alatt kelt rendeletben találunk jogszabályt, kitérjesztésképen azt vagyunk kénytelenek alkalmazni. Megjegyzem itt, hogy ha nem az egész legelő, erdő, nádas, hanem csak bizonyos része képezi elidegenítés, átirás tárgyát, akkor meg az 1890. évi 20326. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 63. s-át lehet és kell kiterjesztésképen a lejegyzésre alkalmazni. Ha a 36. 53/b. 370,'b. 390 a. 1914 a. hrszámu ingatlanokat X község nevéről egyszerűen az X községi volt zsellérek nevére írták, ez szabálytalanság, s kiigazításáról a tkvi rdts Kis. §-a és az 1888. évi 675. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet- 2. %-á értelmében hivatalból is gondoskodni kell. A kiigazítás alkalmával ezeket az ingatlanokat feltétlenül az 1889. évi 45041. szám alatt kelt rendelet értelmében kell telekkönyvezni, az eljárásban pedig az 1904. évi 10320. sz. alatt kelt igázságügyminiszteri rendelet 3. 9. 10. §-ai alkalmazandók, melynél az eljárás költségeit a telekkönyvi átalányból kell fedezni. Megjegyzem, hogy az előadott tényállás szerint ezek az ingatlanok az 1904. évi 10320. sz. alatt kelt igázságügyminiszteri rendelet 4. s-a 2. pontja folytán telekkönyvezendök az 1889. évi 45041. sz. alatt kelt igázságügyminiszteri rendelet szabályainak megfelelően. Amennyiben ezek közül a birtokrészletek közül egyet vagy többet már eladtak, az eladott részleteket a vételárhoz való jogosultak kinyomozása s a vételárhoz való jogosultság arányának megállapítása végett az átirás előtt szintén leghelyesebb az 1904. évi 10320. sz. alatt kelt igázságügyminiszteri rendelet emiitett §-ainak alkalmazásával az 1889. évi 45041. sz. alatt kelt igázságügyminiszteri rendelet értelmében telekkönyvezni, s akkor az elidegenítésről szerkesztett okiratot szintén azoknak kell aláírni, akik az egyéni telekkönyvekben az osztatlan illetőségek tulajdonosai gyanánt vaunak bejegyezve, de ha azt nem szükséges tudni, hogy a vételárból kinek mennyi jár (pl. amiatt, mert a vételárat a közös vagyon értékesebbé tételére, vagy fenntartására, vagy közös gazdálkodásra fordítják) akkor a már eladott részletek átírására a zsellérek közgyűlése is megadhatja az engedélyt, akár olyan alakban, hogy az elnök által teljesített elidegenítést tudomásul véve jóváhagyja, akár úgy, hogy az elidegenítési okirat kiállítására az elnököt vagy egy-két uévszerint megnevezett embert feljogosít, s a jegyzőkönyvi kivonat és az elidegenítésről kiállított elidegenítő minőségben a zsellérek elnöke vagy más meghatalmazottja jogszerző minőségben az uj tulajdonos által aláirt okirat bemutatása esetén a tulajdonjog a volt zsellérek után közvetlenül is bekebelezhető az uj tulajdonos javára. Dr. S. Y. úrnak. Az olyan jogorvoslati beadványért, melynek sikere már előre ki van zárva, az ügyvéd még a saját felétől sem kívánhat dijat. A budapesti kir. ítélőtábla ezt a következő* jogeset alkalmából is kijelentette:
