Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 3. szám - A tulajdoni per telekkönyvi feljegyzéséről

59 1901. sz. alatt kibocsátott árverési hirdetménynyel 1901. évi nov. hó 21-ik napján kitűzött árverést csaknem egy hónappal megelőzően 1901. évi okt. 29-én 21789 tk. sz. alatt a kérdéses ingatlanok végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-a alapján indított keresetet az elsőbiróság elutasította, kimondván egyszersmind azt is, hogy az 1901. évi nov. 21-ik napjára kitűzött árverés sem függeszthető fel. Hiába semmisítette meg az elsőbiróságnak ezt a végzését a kir. Ítélőtábla 1901. évi deezember 20-án 6241 p. 1901. sz. alatt kelt végzésével; mert e közben a fel nem függesztett árverés 1901. évi nov. 21-én 23752 tk. 1901. szám alatt valóban megtartatott s mert az ellen az 1881 : LX. t.-cz. 178. §-ában meghatározott 8 nap alatt előterjesztést, a 187. §-ban meghatározott 15 nap alatt pedig utóajánlatot senki be nem adván, jogerőre is emelkedett. Az árverési vevő temesi agrár takarékpénztár végrehajtató az árverési feltételeknek eleget tevén, kérelmére a tulajdonjognak bekebelezését a tlkvi hatóság 18058 tk. 1903. sz. alatt kelt végzéssel elrendelte, aminek következtében a partosi 85. sz. tjkvben A. 11. 1—5. sorsz. 373 a. 488 a. 689 a. (840 841 a.) és 866 a. hrsz. tlkvi jószágtest a partosi 407. sz. tkvre jegyeztetett át és ott a tulajdonjog a fennebb megnevezett árverési vevő javára be is kebeleztetett. Eme végzés jogerőre emelkedése előtt pedig 18679 tk. 1903. szám alatt birói birtokba bevezetést kért, ami el is rendeltetett. Itt áll már most elképpedve s az igazságba vetett hitében megrendülve az a szegény asszony, akinek a biróság pereiben igazat adott és mégis a biróság elveszi tőle ugyanazt a birtokot, amelyet neki jogérvényesen megítélt és nevére jogérvényesen visszairatott s a melyre vezetett végrehajtást jogérvényesen megszüntette és a telekkönyvből ki is törölte. Azt mondhatná valaki: maga, okozta vesztét; mert az 1901. évi nov. 21-én megtartott birói árverést törvényes határidőben előterjesztéssel meg nem támadván, jogerőre emelkedni engedte. De hát vájjon volt-e neki joga azt az árverést előterjesztéssel megtámadni ? és ha megtámadhatta volna: vájjon megsemmisíttethette volna-e ő azt az árverést ? Mindezekre a kérdésekre nemmel kell felelni. Először is neki nem volt joga az árverést előterjesztéssel megtámadni azért, mert az 1881 : LX. t.-cz. 178. §-a szerint az árverés foganatosításánál felmerült alaki sérelmek miatt a végrehajtatón, a végrehajtást szenvedőn, a jelzálogos hitelezőkön és abban az esetben, ha a tulajdonostársak hányada is elárvereztetett,