Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 1. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

21 bekebelezésére alkalmas jogczimüí szolgálnak: rendszerint az adásvétel, a csere és az ajándékozás. Ki kell tehát fejezni a szerződésben, hogy a tlkvi tulajdonos a kérdéses ingatlant eladta, eleseiébe vagy elajándékozta-e ? vagyis azt, hogy miféle jogezimen ruházta át a másikra ? Nagyon gyakran megtörténik azonban országszerte és ez immár általános szokás - hogy a szülök gyermekeiknek, testvér a testvérnek, a rokon a rokonnak, sőt egészen idegen személyek is más idegennek átadják ingatlanukat viszontszolgáltatások mellett vagy anélkül és beleegyeznek a tulajdonjognak az átvevő javára leendő bekebelezésébe. Egy jó ideig még a m. kir. Curia is elutasította az ily „Átadási sz-erződés"-nek czimzett okirat alapján kért tulajdonjognak bekebelezését annál az oknál fogva, mert az okiratban nincs a tlkvi rendt. 81. §, b) pontja követelte jogczim. Ámde a joggyakorlat ettől a merev felfogástól már rég eltért és az ily „Átadási szerződés"-nek czimzett okirat alapján is elrendeli a tulajdonjognak bekebelezését; mert minden ilyen fajta szerződésből meg lehet állapítani azt a jogügyletet, amely létrejöttének alapjául szolgált vagyis ki lehet venni a jogczimet. Ugyanis ha az átadás visszteher nélkül vagy csak csekély visszteherrel történt: akkor az ajándékozás, — ha pedig megfelelő visszteherrel : akkor az adásvétel. (Lásd Telekkönyv, birtokrendezés, tlkvi átalakítás, betétszerkesztés" czimü munkám második kiadású I. kötetének 548. 1. 12. pontja és 550. 1. 21. pontja alatti felsöbirósági határozatokat.) Véleményünk szerint tehát az eljáró elsőbiróság tévesen utasította el a tlkvi rendt. 81. és 82. SS. kellékeinek megfelelően kiállított „Átadási szerződés- alapján kért tulajdonjognak bekebelezése iránt előterjesztett kérelmét; amely elutasító végzést, ha a felfolyamodási határidő még le nem járt, felfolyamodással lehet megtámadni. Ha pedig a felfolyamodási határidő már lejárt: szabályszerű új kérvényt kell beadni és ismételt elutasítás esetén törvényes határidőben azt felfolyamodással megtámadni. E. A. úrnak. Ha a tlkvi tulajdonos holléte legalább 3 év óta nem tudatik és a helyhatóság igazolja, hogy tudomása van arról az egy vagy több átruházásról, a melyek által a tényleges birtokos az ingatlant megszerezte s a helyhatóság és a bizalmi férfiak egyszersmind azt is igazolják, hogy a tényleges birtokos maga vagy ö és birtokelődei az igatlannak legalább 10 év óta békés birtokában vannak s a telekkönyvi hatóság a tényleges birtokos tulajdonjogát ez alapon jegyezte be : akkor az ismeretlen tartózkodásu telekkönyvi tulajdonos részére ügygondnokot semmi körülmények közt nem szabad kinevezni. Ebben az esetben az 181).'!. évi július hó 8-án 24;!(i<;. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 126, §-ában hivatkozott 82. S-a értelmében a bejegyzést rendelő végzés ügygondnok helyett csak az elhalt vagy távollevő telekkvi tulajdonos házastársának és törvényes örökösödésre hivatott legközelebbi rokonainak kézbesítendő, amenynyiben a helyszíni eljárás során ki voltak puhatolhatok. Ha pedig nem voltak kipuhatolhatok, akkor a tlkvi tulajdonos érdekében senkinek sem kézbesítendő. Ügygondnokot a rokonok vagy házastárs részére sem szabad kinevezni. Ha a 3 éve elhalt vagy ismeretlen tartózkodásu tlkvi tulajdonos vagy örökösei vagy házasársa részére ügygondnokot rendelnénk ki, akkor az 1886 : XXIX. t.-cz. 18. §-a az ügygondnokok ellentmondásai következtében csak hiábavaló költségek és sikerre soha sem vezető munkálatok nevetséges forrása lenne. (Lásd még a jelen folyóirat 1902. évi 5—6. sz. boritékának 2 oldalán az M. Ö. úrnak küldött szerkesztői üzenetet.)