Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 1. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

18 alperesnek, csak az következik, hogy felperes az első évi biztosítási dij fizetésére az alperesnek egy évre terjedő időre, ameddig a koczkázatot viselte, fizetési halasztást adott, amelyet az alperes elfogadott, a halasztási idő leteltével azonban felperes a K. T. 487. §-ában meghatározott idő és jogvesztés terhe alatt az első évi biztosítási dij iránti igényét érvényesíteni tartozott volna, mert a kereseti követelés jogi természetét meg nem változtatta a felperesnek az az egyoldalii ténye, hogy könyveiben is megterhelte alperest a biztosítási díjrészletekkel; a H. J. K. alatt csatolt okiratok pedig alperesnek a jogalap megváltoztatásához és újításhoz való hozzájárulását nem állapítják meg, miután azokban nem a követelés jogalapjára és főtárgyára, hanem csak a teljesítésének idejére, tehát mellékkörülményre vonatkozó kijelentés foglaltatik. Felperesnek a második évre követelt biztosítási dij iránti igénye pedig alaptalan azért, mert a biztosítási szerződés a második évi díjfizetés elmulasztása következtében és miután felperes erre az évre a koczkázatot már nem viselte, a K. T. 485. §. 4. pontjának rendelkezése szerint a törvény erejénél fogva megszűnt s mert továbbá sem a felperesnek emiitett egyoldalú ténye, sem pedig az alpereseknek a H. J. K. alatti levelekben foglalt kijelentése nem tekinthető a biztosítási dij megfizetésére kért és engedett olyan halasztásnak, mely a biztosítási szerződésnek a díjfizetés elmulasztása következtében beállott megszűnését megakadályozta. K t LÖK FÉLÉK. Birtokrészletek telekkönyvi szétdarabolása az 1888. évi 3834. szánni igazságügyminiszteri rendelet értelmében, a mikor az adókataszter nyilvántartására hivatott hatóság a neki megküldött vázrajzot helyesbítőén megváltoztatta. A m. kir. 9-ik felmérési felügyelőség a kiskőrösi kir. járásbírósághoz, mint telekkönyvi hatósághoz intézett átiratában előadta, hogy az 1886 : XXIX. t.-cz. 76. §-ának 4. pontja alapján 1888. évi 3834. szám alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet,*) a mennyiben a telekkönyvi birtokrészlet szétdarabolásáról készült vázrajz helyesbítéséről gondoskodik, az erre hivatott pénzügyi hatóság beavatkozása tekintetében czélszerütlennek bizonyult. A rendelet 3. §-a szerint ugyanis a telekkönyvi hatóság csak akkor küldi meg a vázrajzot megvizsgálás és esetleges helyesbítés végett a pénzügyi hatóságnak, miután a telekkönyvi lejegyzést elrendelő végzés jogerőre emelkedett és ehhez képest a lejegyzés az illető telekkönyvi betétben a végzés értelmében foganatosittatott. Az adókataszter nyilvántartására hivatott pénzügyi hatóság azonban, a mely a rendelet értelmében az áttett vázrajzot a megtörtént szétdarabolással összehasonlítani és esetleg helyesbíteni köteles, ezen az alapon a helyesbítést gyakran oly módon kénytelen foganatosítani, hogy nemcsak az újonnan keletkezett birtokrészletek térmértékére, hanem azok alakzatára, elhelyezésére és *) Az 1888. évi 3834. I. M. E. számú rendeletet 1. a Magyarországi Rendeletek Tárának 1888. évi folyamában a 2006. lapon.