Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 1. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

19 helyrajzi számmal való megjelölésére nézve is változások állnak be és ezért a helyesbített vázrajznak megfelelően nem lehet a szétdarabolást a telekkönyvi térképen foganatosítani, a nélkül, hogy ez által a térkép és a lejegyzési végzés következtében keletkezett telekkönyvi állás között ellentét ne támadjon. Ennek a a visszás következménynek megelőzése végett a felmérési felügyelőség azt javasolta a telekkönyvi hatóságnak, „hogy a birtokrészletek szétdarabolását tárgyazó kérvényeket a vázrajzokkal együtt a rangsor feljegyzése és biztosítása után a vázrajz megvizsgálása és helyesbítése végett a felmérési felügyelőségnek még a lejegyzési végzés jogerőre emelkedése előtt (helyesebben még ily végzés hozatala előtt) azonnal küldje meg". A telekkönyvi hatóság ezt a javaslatot „el vagy el nem fogadása tekintetében utasítás adása végett" az igazságügyminiszterhez terjesztette fel, a ki kijelentette, hogy a javasolt eljárást olyannak tartja, a melyet az érvényben levő jogszabályok sértése nélkül követni nem lehetne ; mert a rangsor telekkönyvi feljegyzésének csak akkor van helye, a mikor ezt valamely jogszabály tüzetesen elrendeli (tkvi rend. 111., 125. §§. 1859. augusztus 1-éröl kelt rendelet L, 8. §§.); és mert nemcsak az 1888. évi 3834. számú igazságügyminiszteri rendelet 3. §-a, hanem az 1886 : XXIX. t.-cz. 76. §-ának 4. pontja is, a melynek felhatalmazásából a rendelet kiadatott, határozottan azt rendeli, hogy a tulajdonjog bekebelezése tárgyában hozott „jogerőre emelkedett végzést" kell a vágrajz kíséretében megküldeni az adókataszter nyilvántartására hivatott hatóságnak. Figyelmeztette azonban az igazsügügyminiszter a telekkönyvi hatóságot, hogy a telekkönyvi rendelet 168. §-ának szabályaiban alkalmas óvszer kínálkozik azon káros és zavaró következmények elhárítására, a melyek az 1888. évi 3834. számú rendelet alkalmazásából valóban származhatnak és tapasztalat szerint tényleg származtak is. Az emiitett rendelet alkalmazásánál ugyanis, valahányszor birtokrészlet szétdarabolásáról van szó, a telekkönyvi hatóság végzésének foganatosítása, a „bej egyez vény" két részben történik. Először a lejegyzést rendelő, jogerőre emelkedett végzést bejegyzik az illető telekkönyi betétek B. lapján és az A. lapon a lejegyzést, a hozzájegyzést vagy uj betét alakítását az 1—4 rovatok kitöltése által teljesitik. Másodszor pedig, a mikor a pénzügyi hatóság a szétdarabolás megvizsgálása és esetleg helyesbítése, valamint az uj birtokrészletek kataszteri tisztajövedelmének megállapítása tárgyában hozott jogerős határozatát a telekkönyvi hatósággal közli: a vázrajz alapján a szétdarabolást a telekkönyvi térképen is foganatosítják és az uj birtokrészletek kat. tisztajövedelmét az illető telekkönyvi betétek 5-ik rovatába bevezetik. Az utóbbi cselekmények szintén a „bejegyzés teljesítéséhez" tartoznak, a melyhez a telekkönyvi rend. 168. §-a az ott szabályozott eljárást köti ós a bejegyzés egészében foganatosítva nincs, a mig a szétdarabolás a telekkönyi térképen'berajzolva és az illető betétek A. lapján az 5-ik rovat kitöltve nincsen. Az imént mondottak a tkvi rend. 168. §-ára alkalmazva: Ha a pénzügyi hatóság a vele közölt vázrajzot bármi részben,"akár az újonnan keletkezett birtokrészletek alakzata vagy egymás irányában való fekvése, akár csak azoknak a vázrajzon feltüntetett és a betétek A. lapjának 4. rovatában már bevezetett térfogata tekintetében helyesbítendőnek találta, akkor