Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 1. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

17 érvényesítése csakis a telekjegyzőkönyveknek már folyamatban levő átalakítása idejére tartatolt1 fen abból az indokból, hogy a kérvényezők nem a telekjegyzőkönyvben foglalt valamely birtokrészietet, hanem a tagosítás eredményeként már tényleg kiosztott birtokot vásároltuk meg, ezzel tehát már ítélet Heg is megállapítottnak veendő az, hogy a kérdéses perfeljegyzés hatálya az 58. sztjkvben foglalt ' valamennyi birtokrészletre kiterjed, s mert a tagosítás következményeként a telekjegyzőkönyveknek a betétszerkesztéssel kapcsolatosan történt átalakításkor a 3160. hrsz. birtokrészlet helyett kiosztott 3273. hrsz. birtokrészlet a 263. sztjkvben elrendelt feljegyzéssel együttesen vétetett fel s a betét másolatú szerint a tulajdonjog az ingatlan felerészére a másodszori vevők javára a perfeljegyzéstől függő joghatály lyal kebelezi etett he. 119. Az a körülmény, hogy a biztosító társaság az első évi biztosítási díjra vonatkozó nyugtat a biztosítási kötvénynyel együtt fizetés nélkül kiszolgáltatta a biztosítottnak s követelésével a biztosítottat könyveiben megterhelte, meg nem tanúsítja, hogy a biztosítási díjkövetelésre nézve fennálló eredeti követelés alapjára nézve változás, illetve ujitás jött volna létre, hanem csak azt tanúsítja, hogy a biztosító a biztosítottnak az első évi díjra nézve egy évig, ameddig a koczkázatot viselte, halasztást adott. A halasztási időtartam elteltével az egy évi elévülési idő a követelés érvényesítésére nézve újra kezdetét veszi. 3353/P. 1903. SZ. Halasztott biztositásdij iránt könyvkivonat alapján érvényesített követelés elévülése. A felperes biztosító társaság keresetet indított az alperes ellen a köztük létrejött biztosítási szerződés szerint az első és második évre járó biztosítási díj megfizetése iránt könyvkivonat alapján. Az alperes azzal védekezett, hogy a felperes a biztosítási díj iránti igényét érvényesithetésének időpontjától számított egy év alatt nem érvényesítvén, kereseti követelése a K. T. 487. §-a értelmében elévült. A felperes az alperes védekezésével szemben azt hozta fel, hogy az első évi biztosítási díj kifizetéséről szóló nyugtát a biztosítási kötvénynyel együtt az alperesnek mindennemű fizetés nélkül küldötte meg, egyúttal pedig követelésével az alperest könyveiben megterhelte, aminélfogva kereseti követelése most már nem a biztosítási szerződés alapján járó, hanem a létrejött ujitás következtében hitelezési ügyletből folyó könyvkivonati követelést képez, amelyre nézve a K. T. 487. §-ában megállapított 1 évi elévülési idő nem alkalmazható. Mind a három bíróság a felperest keresetével elutasította és a kir. Ítélőtábla a kir. Curia által is elfogadott indokaiban kimondotta, hogy a felek közt nem vitás az, hogy felperes az első évi biztosítási díj kifizetéséről szóló nyugtát is tartalmazó biztosítási kötvényt az alperesnek megküldötte. Ebből a tényből azonban és amennyiben valónak vétetnék is a felperesnek ama állítása, hogy a kötvényt mindennemű fizetés nélkül küldte meg az