Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 12. szám

287 szabályai alkalmazandók még abban az esetben is, ha közbirtokosság legelőjéből származtak is a felosztott birtokrészletek. H. B. úrnak. Olyan törvényes intézkedés nincs, mely a katonai házassági biztosítékul szolgáló ingatlannak elárverezését tiltaná, vagy amely az ily ingatlanra foganatosított árverésnek joghatályt csak abban az esetben tulajdonitana, hogy ha az ingatlanért a katonai házassági biztosíték összegét meghaladó vételár igértetik; az árverési hirdetmény tehát nem támadható meg sikeresen azon az alapon, hogy az ingatlanok katonai házassági biztosítékul szolgálnak, s nem támadható meg még amiatt sem, hogy ki nem mondatott, mikép az árverésnek csak akkor lesz hatálya, ha a katonai házassági biztosíték összegét meghaladó vételár igértetik; mivel az az eshetőség, hogy az árverésnek a fenébb említett korlátozás nélkül való elrendelése mellett a házassági óvadékban nagyobb, talán 14.000 korona hiány is állhat elő, amelyet máshonnan pótolni nem lehet, a törvényszerűen kért árverés elrendelésének megtagadására indokul nem szolgálhat. (Lásd a szegedi kir. ítélőtáblának 1904. évi október 26-án 4970. sz. határozatát.) M. (íy. úrnak. Az 1881 : LX. t.-cz. 1B9. §-a nem különbözteti meg a tlkvi hatóság helyiségében és az azon kívül más helyen foganatosított árverést, mivel az e §-ban kifejezett az a jogszabály, hogy az árverési határnapon a kiküldött a helyszínén megjelenni és az árverést, amennyiben a végrehajtás hivatalból foganatosítandó, hivatalból, — ellenkező esetben pedig csak akkor foganatosítja, ha a végrehajtató vagy a végrehajtást szenvedő képviselve van, úgy az egyik, mint a másik esetben egyaránt kötelező és pedig úgy az árverést kérő végrehajtatóra, mint a hozzá csatlakozott végrehajtatóra nézve. Ha tehát a tlkvi hatóság helyiségében megtartandó árverést az árverést kérő avagy a hozzá csatlakozott végrehajtató vagy pedig egyik sem kívánja megtartani: ép úgy tartozik mindegyik az árverés előtt kellő időben a kiküldöttnél ezt a szándékát bejelenteni, mint mikor az árverés a tlkvi hatóság helyiségén kivül más helyen (más községben) tartatik, mert aki ezt meg nem teszi, az árverésre megjelent kiküldöttnek dijait megfizetni tartozik, mivel a fenébb említett törvényszakasz értelmében a kiküldött az árverés megtartása végett a helyszínén megjelenni tartozik, ha az árverés előtt kellő időben az árverés meg nem tartásáról nem értesítették. (Lásd a szegedi kir. ítélőtáblának 1904. évi május 3-án 1717. szám alatt kelt határozatát.) Dr. B. L. úrnak. Ha sem az első sorrendi tárgyaláson, sem a sorrendi végzés ellen beadott felfolyamodásban nem támadtatik meg valamely követelés, a sorrendi végzés feloldása folytán tartott tárgyaláskor felhozott kifogás már nem vehető figyelembe. (Cnria 1902. deczember 11. 6871 902. sz. a.) M. I). úrnak. A kiskorú érdekében s illetve a kiskorúval kötött jogügyletek érvényét a kiskorúság alapján s a gyámhatósági jóváhagyás hiánya miatt a kiskorúval szerződő fél vagy annak jogutódai megtámadni jogosítva nincsenek, mert ezt a jogot a tőrvény csakis a kiskorú érdekében, annak javára biztosítja. (Curia 1902. október 2. 58:59 901. sz. a.) K. J. úrnak. A birtokban levő fél a telekkönyv kiigazítására irányuló igényét mindaddig érvényesítheti, míg arra harmadik személyek jóhiszeműen jogot nem szereznek. (Curia 1903. január 14. 233,902. sz. a.) H. S. úrnak. A közjegyző által a hagyaték tárgyalásával való bírósági megbízás folytán felvett okiratok birói határozat alapjául szolgáló közokiratot,