Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 12. szám

286 kétségtelen,'hogy a közösségben maradtak birtoka az „Ikafalva község földbirtokos közönsége" nevére nem jegyezhető vissza, mert akkor a telekkönyv szerint az ítélet vagy egyezség ellenére olyanok is tulajdonosoknak volnának tekintendők, akik egész illetményüket kivették. Mindenekelőtt különös figyelem fordítandó arra, hogy egyrészről a közbirtokosságok, másrészről, a volt úrbéresek (jobbágyok, zsellérek) közös illetményei különböző szabályok szerint telekkönyvezendök. Ennélfogva, mivel az eddigi telekkönyvi bejegyzésből — Ikefalva község földbirtokos közönsége — nem állapitható meg, hogy a részben felosztott, részben közösen maradt illetőségek közbirtokosság vagy volt úrbéresek tulajdonát képezik-e, a birtokrendezési ítéletből állapítandó meg különös figyelemmel, hogy a birtok közbirtokosság vagy volt úrbéresek tulajdonát képezi-e? Ha közbirtokosság tulajdonát képezi, akkor tekintettel az 1888. évi nov. 3-án 36309. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 1. pontjára és ehhez a ponthoz a 10. bekezdésben adott arra a magyarázatra, hogy „a közbirtokosság mint jogi személy az 1853. évi április 18-án kelt igazságügyminiszteri rendelet 28. §-a értelmében helyesen jegyeztetett be tulajdonosnak" a közösben maradt illetmények „az ikefalvi közbirtokosság közösségben maradt tagjai" névre veendők fel s a közösben maradt illetményeket az egyéni telekkönyvekbe nem kell felvenni. Ha volt úrbéresek (volt jobbágyok, zsellérek) tulajdonát képezi, akkor tekintettel az 1893. évi május 26-án 19665. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelettel kiadott betétszerkesztési utasítás 160. §-ára, valamint az 1890. évi június 2-án 20326. sz. alatt a felosztott legelők telekkönyvezése tárgyában kiadott igazságügyminiszteri rendelet G3. §-ának első bekezdésére : a közösben maradt részek az 188!). évi 45041. sz. a. kelt igazságminiszteri rendelet értelmében telekkönyvvezendök s a jogi természet a közös telekkönyv A. lapján a tényleges állapotnak megfelelően a következő minta szerint jelölendő meg: .A közösségben maradt volt úrbéresek közös legelője" „erdeje" vagy „nádasa" „A közösségben maradt volt telkes jobbágyok közös legelője" „erdeje" „nádasa" „A közösségben maradt volt zsellérek közös legelője" „erdeje" „nádasa" az egyes jogosítottak telekkönyveibe pedig egészen az 1889. évi 45041. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 2. §-ának megfelelő bejegyzések vezetendök be. Ha pedig a birtokrendezési ítéletből nem lehet minden kétséget kizárólag megállapítani, hogy a részben felosztott, részben közösen maradt birtok közbirtokosságé-e vagy volt úrbéreseké, akkor miután a „közösségben maradt birtokosok" olyan jogi személynek, mint a közbirtokosság, nem tekinthetők, a közösben maradt illetőségek telekkönyvezésénél szintén az 1889. évi 45041. sz. alatt kelt rendelet alkalmazandó, azzal az eltéréssel, hogy a közös telekkönyv A. lapján a jogi természet megjelöléséül az addigi telekkönyvi állapotnak is, a birtokrendezési ítéletnek is megfelelően „A közösségben maradt birtokosok legelője" jegyzendő be, s azonkívül az egyeseknek a'közösben maradt részből járó jutalék az 1889. évi 45041. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 2. §-a értelmében minden közösségben maradt jogosítottnak az egyéni telekkönyvébe is bejegyzendő. Természetes, hogy a terhekiiek az egyéni telekkönyvekbe a közösből bejegyzett jutalékokra, valamint a felosztás folytán keletkezett birtokrészletekre való átvitelénél az 1895. évi 51407. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet