Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 1. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

7 nádas illetőségnek önállóan való elidegenítése akkor érvényes, ha az elidegenítéskor a telekkönyvben külön nem volt kitüntetve : ..Továbbá sérelmül azt hozzák fel a felebbező volt úrbéresek, hogy az alsó bíróságok nem vették figyelembe az 1871 : LIII. t.-cz. 56. §-ának az erdő és legelő illetmények kiilönváltan elidegenítését tiltó rendelkezését. Az állandó birói gyakorlat ezt a törvényszakaszt akkép értelmezi, hogy a szerint az úrbéri telekhez tartozó erdő-, legelőés nádasilletőségeknek külön elidegenítése nincs tiltva azoknak külön telekkönyvezése előtt, és az idézett törvényszakasznak rendelkezése csak annyit jelent, hogy az ilyen illetményekre vonatkozó jogügylet alapján, a külön telekkönyvezés megtörténte előtt telekkönyvi bejegyzés nem foganatosítható. A szerződések érvénytelensége tehát egyedül az 1871 : LIII. t.-cz. 56. §-a alapján meg nem állapitható.1)" Igaz, hogy a kir. kúria ebben az indokolásban nem is azt mondja, hogy a közös legelőnek a telekkönyvben külön kitüntetése előtt a főbirtok nélkül önállóan való elidegenítése is mindig érvényes, hanem csak azt mondja, hogy tiltva nincs. Ezen felfogásból kiindulva azt is mondhatjuk, hogy a volt úrbéresek közös legelő-, erdő-, nádas-illetőségeinek a telekkönyvben külön kitüntetésük előtt a főbirtok nélkül való elidegenítése ugyan tiltva nincs, de miután a birói gyakorlat szerint az ilyen illetményekre vonatkozó jogügylet alapján — a külön telekkönyvezés megtörténte előtt — telekkönyvi bejegyzés nem foganatosítható : a tulajdonjog bekebelezhetetlenségéből származó koczkázatot mindig a vevő vagy más jogszerző viseli, s neki csak az általános magánjog keretében érvényesíthető egyéb joga keletkezik. Ezt az elvet jelenti ki a kir. kúria a következő határozatában, mely szerint a telekkönyvben külön ki nem tüntetett legelő-, erdő-, nádas-illetőségre kötött vétel alapján a vevő azért nem érvényesíthette a tulajdonjogot, mert a főbirtok árverés alá került, s a főbirtokkal együtt előbb már szabadkézből jogosan eladott, de a vevő nevére át nem irható illetőséget is elárverezettnek tekintették. „Alperesek felperest a kereseti ingatlan V10 részének megfelelő közös birtokba bocsátani köteleztetnek. Indokok: A legelő az 1871 : LIII. t.-cz. 56. §-a szerint a belsőság tartozékának tekintendő mindaddig, mig a legelőilletmény a telekkönyvben külön kitüntetve nincs. Tekintve már most, hogy a 1) A kir. kúria: 1903. június 9-én 49. úrb. sz. alatt.