Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 1. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

s kereset tárgyát képező legelő a szucsányi telek jegyzőkönyvi ház és belsőség után osztatott ki. kétségtelen, hogy a legelőjutalék az 1881. deczember 3-án megtartott árveréskor, midőn az idézett telekjegyzőkönyvbe bevezetett ingatlanok 3/,0 része elárvereztetett és felperes által megvétetett, a helyszínén elárverezett belsőség tartozékát képezte, mivel a legelőnek a tagosítás folytán történt egyénenkénti felosztása még a telekkönyvben kitüntetve nem lett, a 271. számú telekjegyzőkönyvben foglalt felvétel az indokolás elején hivatkozott törvény által megkívánt telekkönyvi felvételnek pedig már csak azért sem minősíthető, mivel abban a szucsányi határban található, a földbirtokosságot és a községet illető legelő az egyes tulajdonosok neveinek kitüntetése nélkül lett bejegyezve. A dolog ily állásában alperesek, bár a kérdéses legelőilletményt még az árverés előtt vették meg, ezen szerződés által bizonyított jogügylettel a felperesi kereset ellenében nem védekezhetnek, mert ezen szerződés alapján ők csak a vételi összeg tekintetében nyertek zálogjogot, a tulajdoni jog megszerezhetésére azonban a kellő lépéseket csak akkor tették meg, midőn felperes tulajdonjoga a főtárgyra, a belső telekre, már bekebelezve volt. Ebből folyólag tehát az alperesek a felperest illető tulajdonjognak elismerésére az első bíróság által helyesen köteleztetvén, ennek Ítéletét kellett helybenhagyni, mégis azonban oly változtatással, hogy az alperesek felperest csak az őt megillető arányban a közös használatba tartoznak bocsátani, mivel a kereseti legelő beismerten osztatlan állapotban van, felosztás pedig csak az összes érdekeltek perbevonása mellett lenne elrendelhető.1)" Egy régebbi jogeset elbírálása alkalmával meg, ugyanezen törvény hatálya alatt arra nézve, hogy a főbirtokkal vele jár-e a legelő, erdő, nádas illetőség, a kúria éppen az ellenkező kijelentést tette. E kijelentés a következő: „Ha valamely úrbéres belsőség megvevője azt vitatja, hogy e belsőség után járó erdő és legelőilletőség is tárgyát képezte az adásvételnek, ez állítást ő tartozik bizonyítani.2)" Ilyen körülmények közt szinte lehetetlen megtudni, hogy a volt úrbéresek legelő, erdő, nádas illetősége kinek a tulajdonát 1) A kir. Kúria 1886. november 17-én 3388. sz. Azonos határozat: Kúria 6854/885. sz.: dr. Márkus: Felsőbíróságaink elvi határozatai 2 kiadás 1 kötet 448. 449. jogeset. 2) Kúria 1876. július 14-én 7039. sz. a. Káplány: Telekkönyv, birtokrendezés stb. 2 kötet 809. lap 19. jogeset.