Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 7-8. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

169 gos hitelező kifogása folytán abból az indokból mellőzte, mert az útadó, megyei adó, előnyös tételként pedig az 1881 : LX. t.-cz. 169. §-ának b) pontja értelmében csakis az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő állami és községi adó sorozható. .1 kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával az útadót előnyös tételként sorozta, mert az 1890 : I. t.-cz. 23. §-ának 16-ik bekezdése értelmében az útadó az egyenes adók módjára lévén behajtandó, mint ilyen és mint az elárverezett ingatlanok után kivetett követelés az 1883 : XLIV. t.-cz. SS. §-a értelmében az előnyös követelések közé tartozik. .1 kir. Curia a másodbiróság végzését megváltoztatta s az elsőbiróság végzését hagyta helyben, mert az 1890 : I. t.-cz. 2:5. §-a értelmében az útadó nem kizáróan a föld- és házadó, hanem a kereseti adó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tökekamat és járadékadó után is kiróható oly egyénre is. aki föld és házadóval terhelve nincs, minélfogva helyesen állapította meg az elsőbiróság, hogy az ingatlant közvetlenül terhelő és az 1881 : LX. t.-cz. 189. S-ának b) pontja szerint előnyös követelést képező közadónak a soroztatni kért útadó nem tekinthető. (Lásd a 47. és 48. alatt közölt határozatokat.) 2. A telekkönyvi hatóság jogerővé emelkedett határozatait, illetve az azok nlupján eszközölt bejegyzéseket az érdekelt felek beleegyezése nélkül azok hátrányára kiigazítás utján nem változtathatja meg és nem pótolhatja. 5417 1'. 1903. sz. Az elsőbiróság a hitelező kérvényében és az ahhoz mellékelt a bekebelezés alapjául szolgáló okiratban forintokban kitett összeg helyett elnézésből ugyanannyi korona erejéig rendelte el a zálogjog bekebelezését, amely bekeblezést rendelő végzésnek jogerőre emelkedése után más hitelezők is zálogjogot szerezvén a kérdéses ingatlanra, az előbb emiitett hitelező a bekebelezést akként kérte kiigazítani, hogy a bekebelezést rendelő végzés rangsorában a bekebelezés iránti kérvényben kitett és a tényleg bekebelezett összeg közötti különbözet erejéig is kebeleztessék be pótlólag a zálogjog, amety kérelem tárgyában az érdekelt felek meghallgattatván, a később zálogjogot szerzett hitelezők ellenezték annak teljesítését. Az elsőbiróság a kérelemnek nem adott helyt, mert a kérvényező a bekebelezést rendelő végzés ellen jogorvoslattal nem élt, miáltal hallgatagon belenyugodott a kisebb összegű bekebelezésbe és az utána következő hitelezők jóhiszemüleg szerezték a további zálogjogot. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával a kiigazítás iránti kérelemnek helyt adott, mert a tlkvi hatóság nem indokolta azt a tlkvi rdts 132. §-ára való ügyelőmmel, hogy a kérelem ellenére miért rendelte el a zálogjogot csak fele összeg erejéig bekebeleztetni, ebből az eljárásból tehát kétségtelen, hogy elnézésből származó tollhiba esete forog fenn és hogy csak tévedésből kebeleztetett be kisebb összeg erejéig' a zálogjog, a nyilvánvaló tévedésből pedig senki jogokat nem szerezhet, tehát a kiigazítás a tlkvi rdts 168. §-ra való tekintettel elrendelendő. .1 kir. Curia azonban a másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzését hagyta helyben indokainál fogva és azért, mert a tlkvi hatóság a tlkvi rdts 168. §-a szerint kiigazíthatja ugyan a határozataiba, illetve az azok alapján eszközölt tlkvi bejegyzésekbe becsúszott hibákat, azonban a tlkvi érdekelt felek beleegyezése nélkül nem változtathatja meg, sem nem pótolhatja kiigazítás utján a feleknek kiadott és jogerőre emelkedett végzését, — minthogy pedig az elsöbiróságnak