Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 7-8. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

161 jogilag egyetlenegy ingatlanként szerepelnek, — áll: akkor minden egyes részlet lejegyzéséhez vázrajz lenne készítendő. Nem volnék képes megérteni, hogyan lehetett egyáltalában a most idézettekből a vázrajz készittetésének ily esetekben való szükségességére következtetni, amikor a tkönyvi rendtartás 56-ik szakaszának c) pontja világosan azt mondja, hogy „ha a telekkönyvi birtokrészletből annak csak egy része lenne lejegyzendő . . ." s igy nem a jószágtest egy része, — amely egész birtokrészlet is lehet, — hanem a birtokrészlet egy részéről van ott szó, — ha a további fejtegetések folyamán arról nem győződtem volna meg, hogy Káplány Géza táblai biró úrnak a vázrajz mikor és mely esetekben való sziikségességérőli nézete — bocsánat a kifejezésért — határozottan téves. Mit mond ugyanis Káplány Géza táblai biró úr ? Azt állítja, hogy minden, a természetben összefüggő területet alkotó ingatlan csakis vázrajz alapján jegyezhető le s igy — szerinte — ha egy, a természetben összefüggő egészet képező, de a kat. munkálatokban több részletként felvett, tehát a betétekben is több külön sorszám alatt bevezetett birtokrészletből álló ingatlannak oly része képezi átruházás tárgyát, amely már a kat. egyúttal tkönyvi térképen külön helyrajzi szám alatt van felvéve, következésképen a betétben külön részletként bevezetve, — csak vázrajz alapján volna lejegyezhető. Indokolja pedig ezen állítását a helyszinelési utasításokkal, melyeknek rendelkezése értelmében egy, a természetben összefüggő egészet képező ingatlan, — ha azt maga a birtokos is egy osztatlan részletnek ismerte el, — állt legyen az több adóföldkönyvi részletből is, egy sorszám alá, egy tkönyvi részletként volt a telekjegyzőkönyvekbe felveendő, még pedig az anyaországban az összes adóföldkönyvi részletek zárjelbe foglalása és azok összterületének együttes kitüntetése, — az erdélyi részekben pedig az egyes földkönyvi részleteknek egymásutáni bevezetése és azok térmértékének egyenkint! kitüntetése mellett. Már pedig az 1855-iki tkönyvi rendtartás 56. szakaszának c) pontja szerint vázrajz szükséges mindannyiszor, valahányszor egy birtokrészletnek valamely része képezi lejegyzés tárgyát. Miután pedig egy-egy ilyen, több hrszámból álló birtokrészletnek minden egyes hrszáma kétségtelenül csak egy részét képezi az egész birtokrészletnek: annak lejegyzéséhez a vázrajzt be kell csatolni. Hát ez mindenesetre igy van a telekjegyzőkönyveknél, neve-