Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

127 amennyi tlkvi jószágtest van a tlkvi betétben. Ez ellen csak egy szempont szól. A + alatt felvett minden egyes sorszámmal megjelölt ingatlan egymagában véve egy tlkvi jószágtest lévén : a több sorszám alatt egy betétben felvett és + jegy alatt csoportosított ingatlanok mindegyike külön-külön megterhelhető ; ami az esetben, ha ugyanazon betétben sok jegy alatt felvett tlkvi jószágtest van és azok mindegyikére külön-külön szereztetnek zálogjogok, a betét C. lapja nehezen áttekinthetővé válik egyrészről, másrészről pedig az ingatlanoknak birói elárverezése esetében a sorrendi tárgyalások és vételárfelosztások válnak nehézkesekké és olykor bonyolultakká. De ez a hátrány eltörpül a fentebb emiitett előny mellett. Szerkesztői üzenetek. Dr. lí. S. ügyvéd úrnak. Ön azt szeretné tudni, váljon lehet-e a vagyonközösség megszüntetése czéljából kérendő árverést a végreh. törv. 163. §-ának ellenére a haszonélvezetből álló szolgalmi jognak fentartása nélkül elrendelni a/, esetben, amidőn az elárverezendő egész háznak csak egy hányadát terheli első helyen a haszonélvezeti jog, amidőn a háznak tehermentes 3,4 hányada mindenesetre nagyobb értékű, mint a társtulajdonosnak 1.4 részből álló és ezen szolgalmi joggal megterhelt hányada. A haszonélvezeti jognak fentartásával elrendelendő árverés esetén ugyanis nem lehet a társtulajdonost illető hányadnak értékét megállapítani. Erre a kérdésre válaszolva mindenekelőtt kiemeljük, hogy a kir. Curia legutóbb, 1904. évi január hó 8-án t'84/1903. sz. alatt hozott ítéletében kimondotta azt, hogy a tulajdonostárs, akinek jutalékára a másik tulajdonostárs javára haszonélvezeti jog van bekebelezve, nem indíthat keresetet a közösségnek a haszonélvezeti jog fentartása nélkül való megszüntetése iránt, mert a haszonélvezetre jogosult tulajdonostárs eme jogának természetben való gyakorlását igényelheti és ez az igénye csak végrehajtási árverés esetében válhatik kérdésessé, de ekkor is a felett a tlkvi hatóság van hivatva határozni. Ebből pedig önként következik, hogy ily czélból az egyik tulajdonostárs a másik ellen önkéntes árverést sem kérhet. Ki is mondotta ezt a szegedi kir. ítélőtábla 1903! évi május hó 19-én 2529. sz. alatt kelt végzésében (lásd e folyóirat múlt évi 7 -8 száma boritékának első oldalán a I). K. urnák adott szerkesztői üzenetet), amely szerint az 1881 : LX. t.-cz. 204. §-a a telekkönyvi tulajdonost csak saját ingatlanaira nézve jogosítja fel azoknak önkéntes árverésen való eladatását kérelmezni; amiből önként következik, hogy akkor, mikor az önkéntes árverést kérőnek tulajdonjoga nem teljes vagy nem kizárólagos, ebbeli jogát a tulajdonostársnak (1881: LX. t.-cz. 156. §. a— d pontjai), illetve az ingatlan birtoklására jogosult telekkönyvileg bejegyzett haszonélvezőnek beleegyezése nélkül ennek sérelmére nem gyakorolhatja. Ha azonban a tulajdonközösség megszüntetése iránt indított perben a haszonélvezetre jogosult tulajdonostárs, mint szint perben állott alperes ellen is joghatályos jogerős Ítélettel a tulajdonközösségnek árverés utján való megszüntetése mondatott ki, anélkül azonban, hogy a haszonélvezetre jogosult tulajdonostárs egyszersmind arra is köteleztetett volna, hogy ö a tulajdonközösségnek a javára bekebelezett