Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

128 haszonélvezetnek f'entartása nélkül való árverés utjáni megszüntetését tűrni tartozik; akkor a per bíróságának a jogerős ítélet alapján elrendelt kielégítési végrehajtást rendelő végzésében foglalt megkeresésének foganatosítását a tlkvi hatóság az 1881: LX. t.-cz. 136. §-a értelmében meg nem tagadhatja s ez esetben a tlkvi hatóság az árverést az 1881: LX. t.-cz. 163. §-ának első bekezdésében kifejezett feltétellel vagyis azzal a kijelentéssel tartozik elrendelni, hogy az árverés az egész ingatlanra, illetve annak valamelyik hányadára bekebelezett haszonalvezeti jogot nem érinti. Ügyanez áll akkor is, ha a haszonélvezetre jogosult nem a tulajdonostárs, hanem más harmadik személy. Ki kell emelnünk végre a győri kir. Ítélőtábla 21. számú határozattárba felvett határozatát, amely szerint ,Ha valamely ingatlannak több a tulajdonosa, s ezek közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek tartozása miatt rendelendő el az árverés és a több tulajdonostárs közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek hányadát terheli bejegyzett szolgalmi jog, ez esetben az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-ának pontjaiban foglalt kivételes intézkedések nem alkalmazhatók vagyis az árverés csak a végrehajtást szenvedőnek vagy szenvedőknek hányadára rendelendő el akkor is, ha az ingatlan kikiáltási ára az 1881 : LX. t.-cz. 156. S-a. második bekezdésének a), b), c) és d) pontjaiban meghatározott kikiáltási összeget meg nem haladja". Vegyünk konkrét esetet. Valamely háznak 11 12-ed része A-é, csak 1 12-ed része B-é. E háznak csupán csak 1 4-ed részére, nem egyik társtulajdonos, hanem egy harmadik személy, C. javára van a haszonélvezeti jog bekebelezve. A vagyonközösségnek megszüntetése czéljából A. pert indított B. társtulajdonos ellen. Ezen perben hozott Ítéletek alapján most már A. az egész háznak az elárvereztetését kérhetné. És minthogy C. javára a haszonélvezeti jog a háznak egy kis hányadára van csak bekebelezve, minthogy e haszonélvezet ekként természetben ki sem vehető, kérdés: lehet-e a győri kir. ítélőtáblának 21. számú határozata, különösen az abban foglalt indokok alapján a jelen esetben az árverést a haszonélvezeti jognak fentartása nélkül elrendelni és az árverési feltételekben kimondatni, hogy a végreh. törv. 191. §-a alapján a vételárnak V4-ed része C. javára gzüinölcsöztetöleg visszatartatni fog.. Véleményünk szerint nem lehet. Az A. és B. tulajdonostársak között a vagyonközösségnek birói árverés utján való megszüntetése iránt lefolytatott perben hozott jogerős ítélet alapján el kell ugyan rendelnie a tlkvi hatóságnak az egész házra a birói árverést, de egyszersmind az 1881 : LX. t.-cz. 163. §-a alapján ki kell mondania, hogy az egész ház V4-ed részére a perben nem állott harmadik személy C. javára első helyen bekebelezett haszonélvezeti jogot ez az árverés nem érinti, vagyis, hogy az egész házra az árverés ennek a haszonélvezeti jognak a fentartásával foganatosítandó. Az 1881: LX. t.-cz. 191. §. első bekezdése feltételezi azt, hogv az ingatlan a haszonélvezeti jog fi-niíirtúsn nólkül árvereztetett el, máskülönbon a vételár, illetve maradványa birói letétbe való helyezésének helye nem lehetne. Egészen más az eset akkor, ha a vagyonközösség megszüntetése iránti perben a haszonélvezetre jogosult harmadik személy C. is perben állott és jogérvénvesen arra köteleztetett, hogy az egész háznak az ö (a ház 1 4 részére bekelezett) haszonélvezeti jogának fentartása nélkül való birói etárverezését tűrni tartozik. Az meg ide nem tartozó külön kérdés, hogy az egész háznak az \ i részére bekebelezett haszonélvezet fent m-t ááa mellett történt elárverezése esetén az arra jogosult C. ebbeli jogát mi módon gyakorolhatja. Nyomatott Nagy Elek gyorssajtóján Czegléden, Arpád-tér (ov. ref. bazár).