Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1904 / 5. szám
119 ségben még nincs, neki előbb ezt a tulajdonközösséget a többi nélkül külön eladni szándékolt beltelekre, szántóra stbire nézve a másik két tulajdonostárssal, Kerekes Andrással és Kerekes Péterrel együtt és azokkal egyetértve meg kell alapítania, a részt az egészből el kell választania és külön dologgá kell alkotnia, s minderről a tlkvi rend. 67. §-á követelményénél fogva okiratot kell szerkesztnie, máskülönben a lejegyzés (következésképen a tulajdonjog-bekebelezés sem) nem lenne elrendelhető. Es mi lesz akkor, ha a másik két tulajdonostárs nem egyezik bele"? ! Szegény Kerekes Ágnes az ő tulajdoni jutalékával talán arányban sem álló költséges pert indítson ellenük ? ! Avagy kénytelen-kelletlen adja el az egész tlkvi jószágtestből (tehát mind a 6 darab ingatlanhói) az őt megillető 73 rész tulajdoni jutalékot?! Mind a két eset anyagi kárát, talán az ő anyagi romlását is idézheti elő. Ha dr. Imlingnek ez elmélete érvényre jutna: megcsappanna az ingatlanok forgalma s temérdek uj per keletkeznék. De származnék belőle még egy más baj is. Tudjuk az életből, hogy akkor, midőn a lejegyzés szetdarabolással jár, tehát vázrajzot kell készíttetni, a jogügyletben részt nem vett tulajdonostársak a hozzájárulást vagyis a vázrajznak, illetve okiratnak részükről leendő aláírását a szegényebb sorsnak körében bizony elég gyakran fizetéstől teszik függővé. Mennyi zsarolásra adna az alkalmat, ha a lejegyzéshez a tulajdonostársaknak hozzájárulását (beleegyezését) kellene igazolni akkor is, amikor a lejegyzés szétdarabolással (természetben való kihasitással) nem jár ? ! ! Ments meg Uram minket, telekkönyvi intézményünket és szegény népünket ettől a rettenetes csapástól! Szerencsére dr. Imling elmélete nincs érvényben. Épp az ellenkezője áll annak, amit ő erre vonatkozólag mond. Kereres Ágnesnek semmi szüksége sincs arra, hogy ő az A. I. 2. sorsz. 402. hrsz. szántóföldből általa eladni szándékolt V3 rész (eszményi rész) tulajdoni jutalékára nézve az ő tulajdonostársaival, Kerekes Andrással és Péterrel még csak szóba is álljon ; mert ő erre a szántóföldre nézve ép oly tulajdonközösségben van velők, mint az A. I. 1—t>. sorszám alatt foglalt egész tlkvi .jószágtestre nézve ; erre nézve tehát a tulajdonközösséget még külön is megalapítani merőben szükségtelen; mert ez a szántóföld a természetben magában véve egy önálló és külön darai) föld, tehát külön ingatlan, amelyet az A. 1. 1—0. sorsz. alatt foglalt tlkvi jószág-