Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

120 testből, mint az ablakot, az ajtót, a falakat vagy a tetőt a házból, a végből, hogy az külön dologgá vagyis, hogy az maga is egy tlkvi jószágtestté válhasson, kiválasztani vagy elválasztani nem kell; ezt az ingatlant tehát az A. I. 1—6. sorsz. alatt foglalt egész tlkvi jószágtestből vázrajz nélkül, következésképen a másik két tulajdonostárs minden hozzájárulása vagyis előzetes megkérde­zése és beleegyezése nélkül le lehet jegyezni és -+- jegy alatt önálló tlkvi jószágtestként újonnan nyitott tjkvbe át lehet vinni változatlan tlkvi állással. Ez is a gyakorlat — legalább az én tudomásom sze­rint — széles e hazában, még pedig helyes és törvényes gyakorlat, mely a helyszinelési szabályokon ós tlkvi rendeleteken alapszik. A szétdarabolás, tehát vázrajz nélkül való lejegyzés vagy az átjegyzés mellett történt változatlan tlkvi állással való átvitel folytán soha sem állhat tehát elő a telekjegyzőkönyvben az az eset, hogy egészen idegen emberek a szépen kikeretitett birtok közepéből kapjanak egyes darabokat és hogy az a birtok ennek következ­tében mások ingatlanai által átszelt, összevissza hasogatott, alaktalan területek tömkelegévé váljék. De hát a betétekben?! Betét és telekjegyzőkönyv között azok tovább vezetésére nézve nincs semmi különbség; mert mindkettőt a helyszinelési szabályok és a tlkvi rendeletek értelmében kell tovább vezetni; a nyilvánkönyvi jogok bejegyzésének elrendelése, foganatosítása és kiigazitása, úgy nemkülönben a lejegyzés, átjegyzés, hozzájegyzés visszajegyzés, valamint a változatlan tlkvi állással való átvitel mind egy és ugyanazon szabályok szerint történik betétnél és telek­jegyzőkönyvnél egyaránt. Ebből tehát az következnék, hogy ha a telekjegyzőkönyveknél a változatlan tlkvi átvitel mellett soha és semmi körülmény között elő nem állhat, be nem következhetik a dr. Imling által vázolt az a szörnyű helyzet, hogy egészen idegen emberek a szépen kikerekített birtok közepéből kapjanak egyes darabokat és hogy az a birtok mások ingatlanai által átszelt, össze­vissza hasogatott alaktalan területek tömkelegévé váljék : akkor ez az állapot a betéteknél sem következhetik be. De nem igy van. Ugyanazon jogszabályok és ugyanazon eljá­rás a betéteknél egészen más eredményt idéznek e/ó. Igenis, a betéteknél már előáll, bekövetkezik a fentebb vázolt szörnyű állapot. De nem azért, mert az eljárás helytelen vagy tör­vénytelen, hanem azért, mert a betétek rossz utasítások alapján

Next

/
Thumbnails
Contents