Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 6. szám - A telekkönyvvezetők az uj fizetési javaslatban. 1. r.

87 elleni keresetükkel elutasította azért, mert az alapperben perbe vonva nem voltak. A kir. ítélőtábla a kir. Curia által is helybenhagyott ítéletével az elsőbiróság Ítéletének e részbeni megváltoztatásával kimondotta, hogy ezekkel az alperesekkel szemben a kereset önálló keresetnek tekintetik s az elsőbiróságot érdemi hatá­rozat hozatalára utasította, mert ezek az alperesek nem mint egyenes adósok, hanem mint a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosai, mint dologi adósok avégett vonattak perbe, hogy annak tűrésére köteleztessenek, hogy felperesek az o tulajdonukat képező ingatlanokból kielégítést nyerjenek, és nem is emeltek ki­fogást az ellen, hogy az újított perbe alperesekként bevonattak s minthogy a felperesek ugyanazt a követelést érvényesítik valamennyi alperes ellen, a köve­telés egységes voltánál fogva a keresetnek ezen alperesek ellen irányuló ke'relmi része is érdemileg elbírálható. 47. Az elárverezett ingatlant terhelő földadó után kivetett útadó előnyös tételként sorozandó. 1618/P. 1903. sz. Az elsőbiróság az elárverezett ingatlan vételárára a kir. kincstár által felszámított útadót előnyös tételként azért nem sorozta, mert az 1881 : LX. t.-cz. 189. §-ának b. pontja értelmében az útadó előnyös tételt nem képez. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával a felszá­mított útadót előnyös tételként sorozta, mert az 1890. I. t.-cz. 23. §-ának 16-ik bekezdése értelmében az útadó az egyenes adók módjára lévén behajtandó, mint ilyen pedig az 1883. XLIV. t.-cz, 88, §-a értelmében az előnyös követelések közé tartozik és mert az utóbb hivatkozott törvényszakasznak megfelelően a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által 21,802/90. sz. a. kibocsátott rendelet kiegé­szítő részét képező C/a. utasítás 26. §-a szerint is az útadó az 1881. LX. t.-cz. 189. §-ának b. pontja értelmében sorozandó köztartozás. A kir. Curia a másod­biróság végzését helybenhagyta, mert habár való is az, hogy az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-ának második bekezdése értelmében, amennyiben az útadó nem kizáróan a földadó, hanem más egyéb adónemek után is pótadóként kivettetik, az útadó teljes összegében az ingatlant terhelő adónak nem tekinthető ; minthogy azonban a sorrendi tárgyalási jegyzőkönyv szerint felszámított útadó oly irányban nem is kifogásoltatott, hogy az csak részben és nem egész összegében terhelné az ár. verés tárgyául szolgált ingatlanokat; a másodbiróság tehát az útadó sorozása ellen általánosságban emelt kifogást helyesen mellőzte. 48. Az elárverezett ingatlant terhelő házosztályadó után kivetett útadó előnyös tételként sorozandó. 1863/P. 1903. sz. Az elsőbiróság az ingatlan elárverezéséből befolyt vétel­árra a kir. kincstár által felszámított házosztályadó után kivetett útadót a végre­hajtató kifogása daczára előnyös tételként sorozta, mert az útadó az 1890 : I. t.-cz. értelmében az ingatlan után vettetik ki. A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzé­sének megváltoztatásával a felszámított útadónak előnyös tételként való sorozását mellőzte, mert az 1881 : LX. t.-cz. 189. §-ának b. pontja szerint előnyös tétel­kent csak az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő állami adók sorozhatok, az útadó pedig az 1890: I. t.-cz. 23. §-a értelmében a közigazgatásilag előirt állami egyenes adók után meghatározott maximumig terjedő százalékban lévén megszabandó, az tehát az elárverezett ingatlant közvetlenül nem terheli. A kir.

Next

/
Thumbnails
Contents