Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 6. szám - A telekkönyvvezetők az uj fizetési javaslatban. 1. r.

86 kőzzünk egy kissé, hogy miképen fog ez az intézkedés majd beválni. A javaslat szerint a bírósági Írnokok (körülbelül 2200) és a segédtelekkönyvvezetők (330) mind a XL fizetési osztályba soroltatnak; ha mostan egy segédtelekkönyvvezetői állás megüresedik, a helyes kormányzati politika szerint abból a 2200 Írnokból a legképesebbek és természetesen az idősebbek, tehát az 1-ső fokozatban lévők közül kell a kinevezést eszközölni. Tegyük fel, hogy egy ebben a fokozatban a legfiatalabbak közül való, mondjuk 9 évi szolgálattal bíró Írnokot ér a szerencse, hogy kinevezik. Ez, ha elég elővigyázatlan volt egy ilyen kétes dicsőségű előhaladás után epekedni, nemcsak kénytelen lesz ugyanazon illetményekkel egy nehezebb szerepkört betölteni, — saját költségén uj állomási helyére átköltözni — ele ezenkívül — tekintve, hogy csak 8 évi segédtelekkönyvvezetői működés után remélheti hiv<i tálból való telekkönyvvezetői kinevezését — hátrányban marad írnoknak maradt kollegáival szemben is, mert azok addigra már 200 koronás korpótlék élvezetébe jutottak. Ha pedig a- nagyobb szolgálati idejű Írnokok ily előhaladásra nem reflektálnak, akkor meg a kisebb szolgálattal rendelkező és gyakorlatlan elemekre kellene bízni a miniszteri indokolásban is elismert szélesebb körű tudást igénylő telekkönyvvezetői teendőket. Mindezek után lehetetlennek kell tartanunk, hogy a javaslatnak a telekkönyvvezetők és segédtelekkönyvvezetőkre vonatkozó része addig is, amíg az előképzettség szigorításával a hasonló szellemi értékű szolgálati állásoknak megfelelő osztályozásban részesülhetnek, akként meg ne változtassék, hogy a segédtelekkönyvvezetők a X., a telekkönyvvezetők pedig a IX. fizetésiosztályba soroltassanak. E jogos kívánság mellett szól a XI. fizetési osztályba sorozott és túlnyomóan nagy létszámot képező bírósági írnokok tekintetéből azon szociális érdek is, hogy ezeknek a magasabb fizetési osztályba való előhaladása kedvezőbbé tétessék. Várjuk és reméljük az igazságos elbánást, A szegedi kir. Ítélőtáblához 1903. évi márczius hónapban érkezett fontosabb curiai határozatok.*) 46. A perujüási kereset az alapperben is alperesként szereplő egyenes adóson kivül, az alapperben érvényesített követeléssel jelzálogilag terhelt ingatlan tulajdonosai ellen is kiterjeszthető a jelzálogból leendő kielégítés tűrése végett. 1429/P. 1903. sz. Felperesek perujitási keresetet adván be, ezt a keresetüket az alapperbeli alperesen, az egyenes adóson kivül kiterjesztették az alapperben perbe nem vont három más alperes, mint a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosai ellen is. Az elsöbiróság felpereseket az utóbb emiitett három alperes *) Az előző közleményeket lásd a 4. és 5-ik számokban.