Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 3. szám - Az uj telekkönyvi törvénybe felveendő némely felette szükséges intézkedés

39 hozhatják, de a telekkönyvnél gyakran csak évtizedek múlva állanak elő a hibák, amikor már nem lehet segíteni, csak fizetni. A telekkönyvnél majdnem mindenért csak a telekkönyvvezető a felelős, nem a biró. Például, ha a szemle téves és időközben harmadik személyek jóhiszemüleg és jogerős jogokat szereztek, csakis a telekkönyvvezető és nem a biró a, felelős. Ezekből is nyilván kitetszik, hogy a telekkönyvvezetőtől a fennálló törvények és rendeletek nem egyszerű kezelési teendőket, hanem szintén képzettséggel járó, önálló, szakszerű foglalkozást követelnek; annál is inkább, mivel a telekkönyvvezető a beadványok elintézésével, a végzések fogalmazásával is megbízható^ az ország telekkönyvi beadványainak igen nagy részét tényleg telekkönyvvezetők és segéd-telekkönyvvezetők intézik el. Mindezekre való tekintettel csodálható-e, ha azt tapasztaljuk, hogy telekkönyveink napról-napra rosszabbak és kevésbbé megbízhatók lesznek? Hisz manapság egy egyszerű magánintézet könyvelőjétől is, akinek hatásköre talán sokkal kisebb.: illetve egyszerűbb és az anyagi felelősség össze sem hasonlítható, megkövetelik a magasabb elméleti képzettséget, a felsőbb kereskedelmi iskola végzettségét. A betétek szerkesztése, azaz a régi, sok helyen rosszul vezetett telekjegyzőkönyvekből, a kataszteri munkálatokból és.a helyszíni bizottsági eljárásban tapasztalt tényleges állapotból a telekkönyvi intézmény és a kor követelményeinek megfelelő telekkönyv készítése nagy és nehéz munkába, valamint sokmillió koronába kerül és fog még kerülni az országnak. —; Es miért? — Mert a jelen telekjegyzőkönyvek nagyobbrészt nem eléggé szakavatott es képzett kezekbe vannak letéve. És ha nem lesz gondoskodva, hogy az uj telekkönyvek (betétek) vezetése képzettebb és megbízhatóbb telekkönyvi szakközegekre bizassék, a betétszerkesztés még nem is lesz befejezve, már újból szükséges lesz hibáinak megigazitása. Ha már az állami anyakönyvek annyi körültekintés ós felügyelet mellett, valamint megfelelő közegek által vezettetnek; akkor a mindenesetre* hasonló fontosságú és felelősséggel járó telekkönyvek vezetésére is több gondot kellene fordítani. Hogy maradandó, jó telekkönyveink legyenek, okvetlenül szükséges a telekkönyvi tisztviselők nevelésére több gondot fordítani és azokra nézve szigorúbb rendszabályokat hozni. Különösen pedig: Íj A' kiszolgált katonai altiszteknek telekkönyvi tisztviselőkké való kinevezését múlhatatlanul el kell ejteni. 2) Elméleti képzettségül középtanodai érettségi vizsgát, vagy legalább középiskolai végzettséget kell követelni; merem állítani, hogy az országnak valamennyi vizsgáló-bizottsági tagja, — kik talán leginkább hivatvák a telekkönyvi vizsga letételére, jelentkezők elméleti képzettségéről nyilatkozni, — azon véleményben vannak, hogy a középiskolának négy osztálya nagyon is kevés és