Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 3. szám - Az uj telekkönyvi törvénybe felveendő némely felette szükséges intézkedés

38 Ezen sorok irója is a fentebb jelzett telekkönyvvezetők közé tartozik, ki sajnálattal nézi, hogy amióta a telekkönyvi vizsga letételéhez elméleti előképzettségként a középiskolának csak négy osztálya követeltetik meg, telekkönyvi intézményünk folyvást hanyatlik, telekkönyveink nagyon szabálytalanok, sőt gyakran rosszak. Nincsen tisztviselői osztály, melynek munkája közvetlenebbül és szorosabban összefüggne az államok legkényesebb érdekeivel s melynek ténykedése általánosabb és erősebb bírálat alá eshetnék, mint épen a telekkönyvi tisztviselőké és ha valahol, ugy a telekkönyvi szaknál van szükség öntudatos és alapos munkára. Hiszen mindenki előtt ismeretes dolog, hogy az ingatlanok tekintetében a telekkönyv a vagyonnak tükre, a vagyonjognak őre, a hitelnek biztositéka. A telekkönyvi bejegyzésekben sokszor egy szónak másképen való elhelyezése más értelmet idéz elő és sokszor egy szónak másképen való magyarázata hosszú perekre ad okot és nem is ritkán egy szótól függ sokezer forintra menő pernek a kimenetele. Tudjuk, hogy a telekkönyvvezető a telekkönyveknek netaláni birtokrendezések és tagosítások folytán szükségessé vált és csak nagy jártassággal eszközölhető átalakítását a hitelesítésig önállóan dolgozva, keresztül viszi; a most folyó betétszerkesztési munkálatóknál szintén önállóan működve, a tervezeteket elkészíti és a térképek összehasonlítása folytán sokszor helyszíni mérések alapján a régi birtokrészleteknek megfelelő kataszteri részleteket megállapítja; gyakran az észlelt ujabb birtokeldarabolásokról pontos és lépték szerinti tervvázlatokat készit s ezeket utóbb a térképszelvényeken is feltünteti; a hozott bírósági határozatokat a telekkönyvben keresztül vezeti s ha a birtokmegosztásokról is van szó, a telekkönyvi térképen azokat is pontosan feltünteti; a széljegyzések alkalmával a beadványok első elbírálója, mert hiszen a telekkönyvi rendtartás 161. §-a értelmében tartozik a beadványtatelekkönyvi állapottal Összehasonlítani s megvizsgálni, hogy aszerint nem forog-e fenn valami aggály és észleleteit, a beadványra irja s ha ily aggály nem forog fenn, azt is feljegyzi a kérvényre ; igy kerülvén a beadvány az elintéző bíró kezébe és sok bíró ezen szemlei lelet alapján hozza meg a végzéseket; ha a bejegyzés foganatosításakor az elintézés tartalmában valamely írásbeli hibát, vagy más fogyatkozást vesz észre, erről a telekkönyvi rendtartás 168. §-a értelmében a telekkönyvi hatóság elöljárójához szóbeli jelentést tesz; ki a bejelentett hibát, ha maga nem igazithatja ki, a telekkönyvvezetőt a telekkönyvi hatósághoz intézendő Írásbeli jelentéstételre utasítja. Ami pedig a telekkönyvvezetők felelősségét illeti, az nagyobb, mint bármely más szaknál; mert más szaknál, ha valami hiba becsúszik, rövid idő alatt reáakadnak, mint például az adóhivatalnál : ha tévedésből több pénzt szednek be, vagy adnak ki, azt a pénztár zárásakor még aznap észreveszik és esetleg helyre-