Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 2. szám

32 való joga megnyílott annálfogva, hogy az általa megvett ingatlan az eladófél s illetve örökösének adóssága mh'tt elárvereztetett. (Lásd a kir. Cnriának 1902. évi nov. 28-án 2670/p. sz. h.) K. S. urnák. A tlkvi rendtartás 88. §. e) pontja szerint a polgári perrendtartás 173. 174. §§-ai szerint bizonyítékul szolgálható, tehát az 1875. évi XXXV. t.-cz. 31—33. §§-aiban elősorolt kereskedelmi és iparkönyvekböl lejárt követelések iránt készitett számlakivonatokra, amennyiben a kivonat a könyvbeli megegyezés és a könyvek kellő vezetése tekintetében a törvényesen kiszabott hitelesítéssel el van látva s amennyiben a könyvek bizonyító ereje még el nem enyészett — van helye a zálogjogi előjegyzésnek; minthogy pedig a kereskedelmi törvény 16. és 31. §§-ai szerint csakis bejegyzett kereskedőknek szabályszerűen vezetett könyvei képezhetnek a kereskedelmi ügyletből eredő perekben eskü, vagy más bizonyitási eszközök által kiegészíthető bizonyítékokat és minthogy a zálogjogi előjegyzés iránt beadott kérvényhez mellékelt czégjegyzési végzésből, tehát kérvényező saját okiratából megállapítható az, hogy kérvényező ezége csak 1897. évben jegyeztetett be; továbbá minthogy a bejegyzés alapjául bemutatott s bár törvényes hitelesítéssel ellátott könyvkivonatból megállapítható az, hegy a könyvkivonatba beirt minden egyes tétel 1896. évből, tehát abból az évből van lejárt követelésként bevezetve, amikor még a kérvényező czége bejegyezve nem volt s igy a könyvek a kimutatott tételekre nézve bizonyítékul nem szolgálhatnak, ugyanazért a zálogjog előjegyzése iránt előterjesztett kérelmet teljesíteni nem lehet (Lásd a kir. Curia 1899. aug. 30-án 2826. sz. h.) D. K. urnák. Árvaszéki megkeresés folytán a tlkvi rendt. 93. §-a alapján a zálogjogot csak akkor lehet előjegyezni, ha a követelés megállapítása az árvaszék hatásköréhez tartozik. (Kir. Curia 1897. május 14. 198. sz.) K. A. urnák. A peres uton való megtámadásra való jogosultság nem foglalja magában a telekkönyvi rendtartás 99." §-ában csupán a jelzálog tulajdonosa, vagy jogutódja részére fentartott azt a szélesebb jogot, hogy az előjegyzést nem igazolás indokából, — tehát formai okokból - kitöröltetni kérhesse. (Debreczeni kir. Ítélőtábla 1900. évi decz. 5. 3959. sz. U. L. 36.) L. J. urnák. A telekkönyvi rendtartás 99. §-a, valamint a 45. számú cnriai polgári döntvéDy értelmében az előjegyzett zálogjog kitörlése az igazolás elmulasztása alapján el nem rendelhető, ha az előjegyzést kérő fél a telekkönyvi rendtartás 99. §-a értelmében tartott tárgyaláson kimutatja, hogy a törlési kérvény beadását megelőzőleg az igazolási, vagy a jog érvényesítése iránti keresetét az illetékes bíróságnál megindította. (A m. kir. Curia 1899. nov. 23. 5461/99. sz. a.) B. S. urnák. Az előjegyzés törlése a telekkönyvi rendtartás 99. §-a alapján csak oly esetekben kérelmezhető, midőn az előjegyzés a 87—91. §§-okban felsorolt okiratok alapján rende-tetett el. Ha azonban az előjegyzés a 93. §. értelmében eszközöltetett ki, az nem kereset utján, hanem a 102. %. első bekezdése szerint az illetékes közigazgatási hatóság jogerejü határozatával igazolható és itt az igazolási határidő nyitva tartásának kérelmezése nem szükséges. (A m. kir. Curia: 1900. ápr. 18. 624/900. sz. a.) (Folytatása a borítók 2., 3. és 4. oldalán.)